Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)

1589-ben — 26 családfő 1595-ben — 23 családfő 1597-ben — 23 családfő 2 idegen 1600-ban — 38 családfő 1602-ben — 28 családfő 1603-ban — 32 családfő 1605-ben — 39 családfő 1616-ban — 41 családfő Bernece, gabonatized 1574-ben — 6 családfő 1585-ben — 11 családfő 1589-ben — 4 családfő 1592-ben — 8 családfő 1593-ban — 10 családfő 1597-ben — 10 családfő 1601-ben — 16 családfő 7 idegen 1602-ben — 12 családfő 1603-ban — 9 családfő 1604-ben — 16 családfő Kemence, bortized 1576-ban — 17 családfő 1578-ban — 19 családfő 1580-ban — 14 családfő 1589-ben — 18 családfő 1595-ben — 29 családfő 3 idegen 1597-ben — 29 családfő 1600-ban — 47 családfő 1602-ben — 30 családfő 1603-ban — 29 családfő 6 idegen 1605-ben — 41 családfő Kemence, gabonatized 1574-ben 1576-ban 1585-ben 1589-ben 1592-ben 1593-ban 11 családfő 11 családfő 11 családfő 17 családfő 15 családfő 15 családfő 1597-ben — 15 családfő 1601-ben — 24 családfő 1602-ben — 21 családfő 1603-ban — 23 családfő 1604-ben — 29 családfő Bernece és Kemence községekben a gabonatermelés a szőlőművelés mellett szintén alárendelt szerepet kapott. Azonban a szőlő után adózók létszáma nem haladta meg a gabonatermelők kétszeresét. A termés mennyisége is egyenletesebb volt.

15 A XVI. század második felében Kemencén a bortermelők száma emelkedett, Bernecén állandósult. Ugrásszerű emelkedés mindkét községben 1600-tól következett be. Hasonló a helyzet a gabonatermelőkkel. A kritikus 1597-es év nem jelentett 'semmiféle változást, itt is 1600-tól nőtt meg a termelés. A gabonatermelő családfők létszáma általában 2,5-szöröse a porták számának, nagy el16