Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

szétteregetett és leszántott trágya. A trágyát — mint számtalan leírásból tudjuk — itt is általánosan használták tapasztásra. Lóganajjal végezték a durva tapasztást, marhaganéval a ház földjét, falát, tűzhelyet, kéményt, kemencét stb. Gyógyításra és más babonaságokra nem sikerült adatot gyűjteni. Talajművelési rendszerek (földmunkák, talaj-előkészítés) A föld termővé tételét forgatással (ásás, kapálás, szántás) teremtik meg. Ennek a munkának és különösen az eszközeinek vidékenkénti változatosságát lehet megfigyelni. Egy-egy korszak jellegzetességét nem annyira a termény, ha14. kép. Nyócas kukorica í(Ipolytölgyes, F. 11 844) nem inkább a szerszámok fejlettségi foka adja.

68 Ásózás, ásás csak a bekerített kertekben folyt, ahova ekével nem lehetett bemenni. Az itteni ásók formailag nem jelentősek. Rálépős, erős gerincű gyári ásókat használnak emberemlékezet óta. A vásáron vették őket, akácfa vagy gyümölcsfa nyelük volt. A csákányélú ortófcdval (csákán, Kemence és az északi falvak) csak a szőlővégeken vagy kis darabon verték fel a földet, ha nem volt kéznél ásó, egyébként ez az irtás, tisztogatás szerszáma volt (23. kép). A faeke már csak emlék, amiről néhány öreg beszél elég bizonytalanul és 15. kép. Lopótöktermesztés ; futtatás állványra (Vámosmikola, F. 8955) 144