Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

16. kép Vetőabrosz használata (Palást — Plastovce Szlovákia — F. 27 667 MTA NKCS archívuma, fotó Ikvai N.) 17. kép. Vetőabrosz (Palást, zsákformára alakított, általánosan használták, a bemutatott példány a Néprajzi Múzeumban. MTA NKCS F. 27 668) homályosan. 1871-ben Hont megyében az ekék 35%-a még faeke volt.

69 Ez a szerszám az emlékezetből és az irodalmi adatokból rekonstruálva ún. szarvtalpas eke lehetett, amelyből a Hont megyei Nagycsalóniából gyűjtött példány van a Néprajzi Múzeumban.

70 Nagy, aszimmetrikus ekevas, köldöksróf, két szarv, kétágú (szarv-) talp, két ekeszarv, nagy fa kormánydeszka jellemzi. Az emlékezők a faekék leírásakor egy vasról beszélnek, amit egyszer éleztek csak évente, amivel csak a föld tetejét turkálták. Általában ha faekéről kérdezünk, akkor mindenhol a Vidacs vagy Sach típusúakról beszélnek faekeként. Az ekevas mint jelkép szerepel Kemence pecsétjében a csoroszlyával együtt. Az ipolytölgyesi pecsétben csak a csoroszlya látható.

71 A faekéket felváltó fél vas ekék nagymértékű elterjedése a századforduló időszakában következik be. Képünk egy 1910 körül készült felvételt mutat be, amelyen Sach típusú ekét látunk tehénfogattal (6., 7. kép). A teljes vasekék az 1930-as években válnak csak általánossá. A visszaemlékezések szerint az első háború alatt egy-két vaseke volt csak. Azután szaporodtak, ki hogy dolgozott rá. Szobra Schloss nevű kereskedő hozatott először vasekét az első háború alatt. Az 50 holdon gazdálkodó 66 éves Hellner János már nem szántott félfa ekével. A 82 éves Lőrincz József az első háborúban vette vasekéjét (9. kép). 10 Studia Comitatensia 5 145