Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

arányosnak mondhatjuk. Az éles vagyoni különbségek a két háború között ala^ kultak ki. A felszabaulás után (a földosztással) 60% fölé emelkedik a törpebirtokosok száma (0—10 hold), 30% a 10—20 holdasok, és a maradékon osztoznak a nagybirtokosok.

60 Végezetül, a századforduló statisztikája alapján mutatjuk be a vizsgált területet: A falvak mindegyikében 3—600 katasztrális 10. kép. Ösztöke (Vámosmikola, utóbb hosszú nyéllel vetőgéptisztító dákónak használták. F. 8965) holdat tesz ki a legelő és a rét, 30—50 holdnyi a kertség. A szőlő a filoxérapusztítás után is Nagybörzsönyben a legnagyobb: 362, Kemencén 61, Vámosmikolán 23 katasztrális hold. Ezen felül Tölgyesen és Perőcsényben van 1—1 hold. A szántóterület Bernecebarátiban 1898, Tölgyesen 754, Kemencén 1734, Vámosmikolán 2212, Perőcsényben 2128, Nagybörzsönyben 1681 katasztrális hold.

61 A 10 holdon aluli területen gazdálkodók kiegészítő foglalkozásból kénytelenek pótolni a 'megélhetéshez szükséges anyagiakat. Rendszeres a fuvarozás (kő és fa), erdőmunkák, kővágás, házi faipar (gereblye, villa, félkész áru, tüske11. kép. Keretes faboronák formái Q. Bernecebaráti, Kemence, 2. Csáb, Palást, 3. Ipolytölgyes, Vámosmikola, 4. Ipolytölgyes, 5. tüskeborona (általános forma)] borona, kosarak). 1920 után ismét változás következik be. A takarmányt adó rétek egy jelentős része Csehszlovákiához kerül, és megszűnik a lehetősége az ott végzett részesmunkának (répaszedés, harmados művelés). Igaz ugyan, hogy a vámosmikolaiak a határukhoz tartozott Ipoly melléki rétekről még 1946-ban is hazahordták a szénát, mégis jelentősen csökken az állattenyésztés. Űjra borral, zöldségtermeléssel (sárgarépa, tarlóba vetett uborka, dinnye) próbálkoznak. A felszabadulás utáni időszakban terjed el (ismét a kapcsolatok, piacok változásával összefüggésbe hozhatóan) a táj jellegzetes növénye, az új és legfontosabb jövedelemforrás, a málnatermesztés. A fentiekben a föld hasznosításának különböző módjairól és lehetőségeiről, kialakult gyakorlatáról és változásairól szóltunk. Ezt követően a termelés növelésének biológiai módszeréről, a trágyázásról gyűjtött adatokat összegezzük 141