Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

7. kép. Félfaeke, ökörfogattal (1. 6. kép, F. 9050) a jobbágyi szolgáltatásokban a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés igyekezett rendet teremteni. Ennek eredményeit, problémáit a kötet szerzői (Nóvák L., Dóka K.) is tárgyalják/'

2 Nóvák L. a táj településföldrajzáról szóló cikkében részletesen leírja (az egyes földesurakkal kötött megállapodás értelmében) a telek- és határhasználat formáit, a szolgáltatások formáját, mennyiségét és rendjét; így ezeket tanulmányunkban nem érintjük.

43 Az úrbérrendezés után kialakult egy egészhelyes jobbágygazdaság az 1200 öles belső telekből, a 20 holdnyi szántóból, 6 embervágó rétből, 5—6 hold erdőből állt. A szőlő (kapásban mérve) változó területű volt. A szántóba beleszámították a nyomáson kívül esett káposztás- és kenderföldeket. A szűkebb határú falvakban (Ipolytölgyes, Damásd) az egész hely részesedési aránya egy-két holddal kisebb, az erdő, a rét egy-két holddal nagyobb volt. Mindezekért a jobbágy 54 napi iga-, a zsellér 104 gyalogrobottal tartozott és sok egyéb szolgáltatással, ajándékkal (fuvar, futárszolgálat, kenderdézsma stb.). Az egésztelkes gazda nagyon jó gazda volt és ritkaság volt a tagosítás idején. A földek egyre inkább szétparózódtak.

44 'Ez a rend tulajdonképpen meghatározta a paraszti termelést, egészen a jobbágyfelszabadításig, illetve a tagosításokig. Az elnevezésekre és a művelési rendre, szinte napjainkig elevenen emlékeznek.

45 Adataink a már meginduló árutermelésről szolgáltatnak hírt az 1720-as évekből, amikor a lakosok terményeiket a szomszédos Bát városba vitték, illetve a Dunához hordták (Esztergom, Párkány) értékesíteni,

46 és ugyanitt szerezték be mindazt a szükségletet, amit a vándorárusok nem hoztak a helyükbe. A piaci termelés fokozódásával a falvak határa az árutermelés hatására a szántóművelés felé bővül és a rét aránya lassan csökken. Rendszeressé válik a trágyázás és új növények is jelentkeznek (lencse, borsó, Letkésen dohány). Erre utalnak az úrbérrendezés adatai is.

47 Az 1828-as összeírás eredményéből kiolvasható, hogy a lakosság nő, a fokozott termelésbe vonás miatt a földek kimerülőben vannak, a trágyázás nincs arányban a művelt föld nagyságával. A szőlőterület erőteljesebben növekszik a lakosság kezén.

48 A gépesítéssel — kellő szakismeret hiányában — az erőltetett árutermelés, rablógazdálkodássá válik. A föld, a sorozatos öröklődésekkel, majd (1848 után) adásvétellel számtalan darabra szakad. Az egy kézen levő birtok szétszórt parcel138