Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

8. kép. Szántás négy lóval (Vámosmikola, 1940 körül, repr. Tarlófeltörés, távolban félkeresztek. F. 9041) Iákból áll, amelyen gazdaságos termelést alig lehet folytatni. A Hont megyei Szuhány községben a birtok széttagoltsága az alábbi: 1—5 holdas 12, 5—10 holdas 8—40, 25—50 holdas gazdaság 38—90 parcellából állt.

49 Az újabb rendet hivatott megteremteni a kormány által kezdeményezett tagosítás, melyet Ipolytölgyesen 1865-ben és legutoljára Bernecén és Kemencén 1879-ben fejeztek be területünkön. A tagosítás újra felidézte a jobbágyi rendet mert kinek-kinek a birtokába akkora terület került, amennyit jobbágyként is bírt. Ez a tény magyarázza, hogy a jobbágy- és zsellérkor emlékeit szinte konzerválta a tagosítás, és ma is elevenen él a falvakban.

50 A tagosítás célja (1) az újbóli úrbérrendezés (volt nemesi, grófi stb. földek, jogok, területek szétválasztása); (2) a földtulajdonok elkülönítése; (3) tagosítás (szétszórt földek tömörítése); (4) arányosítás; (5) erdő, legelő felosztása.

51 Ily módon vált teljessé a föld szabad rendelkezési jogával a kapitalista paraszti sítva. F. 8906) rendszer. Törvényesítették az évszázadok alatt szerzett irtásokat (részben megváltást kellett fizetni), elkülönítették az erdőket, szőlőket, legelőket. Legtöbb helyen (a falu választása szerint) a fordulós tagosítást valósították meg; amikor is az egy gazda kezén levő földeket kettő vagy három forgóba osztva vonták össze.

52 Másutt (pl. Vámosmikola) táblás gazdaságokat (egy helyen az ösz139 9. kép. Vaseke (Vámosmikola, jobb szarvon ösztöketartó, taligán gyeplőtartó és a jobb kerék még nagyobbra maga-