Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

kéknek törni! Pedig ez volt a karácsonyi csemege. Este korán elsötétedett a falu apró ablakainak sárga fénye. Szenteste mindenki éjjel 2 órakor, esetleg 3 órakor került ágyba, azért pótolták be az elmulasztott alvást. Nagykarácsonykor a fonóba sem mentek el a szüleink lánykorukban. Mi elmentünk, de csak csöndben töltöttük el az estét. 13. NÉVNAPOK Az ünnepek mellett a névnapokat is nyilvánosan, közösen, hangulatos formában tartották emlékezetben. Minden ünnepeltet énekkel, verssel, köszöntőkkel üdvözöltek. Egypár névnapi köszöntés máig is megmaradt, amely nevet több ember visel. Például Pál, Dorottya, Mátyás, József, Benedek, Sándor, György, Márk, Iván, Anna (a báljával), Mihály, Erzsébet, Katalin, Borbála, Luca, Miklós, András, István, János, Szilveszter stb. Ezekhez különböző hagyományok és események fűződnek. Katalin, András, Borbála és Luca azok a névnapok, amelyekhez jóslások kapcsolódtak a következő évre. István-bál Karácsony második napján van István napja. Ez aztán vidám és hangulatos nap. Ez nyitotta meg az advent arany hangulatának csöndjét. Hajnalok hajnalán csördültek az Istvánok egészségére a söntősi butyillók. Estéjén volt a híres István bál, amelyet a legénybírók saját zsebükre rendeztek. Tulajdonképpen az egész esztendői bálok ráadása volt. Az 1900-as évektől ezen a bálon fogadták a legény bírókat. Régen, a nagyapák idejében, az 1800-as évek alatt a pünkösdi májfa állítással egyidőben volt a gavallériás legénybíró-választás. Ide kívánkozik az a nóta, amelyet a bálokról hazafelé menve énekeltek: Hazafelé lányok, haza már, Mert a piros hajnal hasad már, Mert a piros hajnal jaj de aranyos, Este csókolj rózsám, de ne most. 294