Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

mellett. A gyermeklakodalmasnál említettem, hogy hogyan készül az aranyalma. A lakodalom előtti nap igen kellemesen telt el. Az a lelkes ké­szülődés! A menyasszony örömét, boldogságát figyelve, az élete leg­szebb napján! Még az emléke is minden lakodalomnak más-más for­mán maradt meg. Tormát ástak a fiatalok, pucolták, meg az edényeket hordták össze. Régen egymástól hordták az edényeket az emberek. A lakodalmas fazekat, a régi cserépedényt felváltotta az öntöttvas fazék és lábas. Nekünk is volt nagy lábasunk. Édesapám vette, az is mindig lagziskodott ! Nem is volt a faluban csak 4—5 háznál, ezek aztán úton voltak. Mint gyermek, úgy örültem, ha vitték, mert hoztak vele kós­tolókalácsot a lagziból. A tányérokat, még a kanalat, villát is így hord­ták össze. Meg is kellett őket jegyezni, mert sok asszony úgy hordta össze az evőeszközét, hogy rosszat adott, jót pedig választott helyette. Szegény háziasszony nem tudta észbe tartani vagy megjegyezni, kitől és honnan hozták éppen azt, amit egyik-másik elvitt. Asztalokat, szé­keket, mindent egymástól kölcsönöztek. Ma a szövetkezet mindent rendelkezésre bocsát, ha elviszik vagy összetörik, ki kell fizetni; „örömapa nyögje". Ez már a ráadás a lakodalomra. Annyi tyúkot vágtak, amennyit összevittek, ezt megtöltötték. Hétfőn este fejekből, kaparókból, nyakából volt leves. Délben kalács, egy kis pálinkával, úgyszintén reggel is. Lakodalom napján korán reggel mentek a vendégek. Cigányzene Érkeznek volt általában mindenütt. A gazdasszonyok hajnalban mentek már az a vendégek ételek készítéséhez, hogy mire megjönnek a zenészek a pörkölt kész legyen. Reggelire kávét — tejeset és kalácsot, meg pörköltet készí­tettek. De ezt folyamatosan adták, ahogy érkeztek a vendégek. Még ha délben vagy utána jöttek is, ez mindig volt. A menyasszonyos háznál is korán kellett készen lenni, mert men- Vőlegénying tek a vőlegényes háztól a legények a vőlegény ingéért. Ezt az inget általában a menyasszony vette a vőlegénynek. A vőlegény pedig más­sal viszonozta. Ha nem vett a menyasszony inget, elvitte a vőlegény, amit ő vett, ezt hozták el a legények bokrétával együtt. Erre már a vőfény előre toborozott, hogy korán jöjjenek a legények, mennél töb­ben vonuljanak végig a falun énekszóval, a vőfény vezetésével. Vót olyan karakán vőfény, hogy a cigányzenét is vitte a jobb hangulat kedvéért. Végig mentem a mácsai fő uccán, Betekintettem a babám ablakán, Éppen akkor vetette meg az ágyát, Háromágú rozmaringgal söpörte a szobáját. Ha felmegyek a mácsai nagy hegyre, Legurítom a karikagyűrűmet a völgybe, Aki azt a karikagyűrűt felveszi, Ahhoz fogok feleségül elmenni. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom