Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései
homok-téglagyárnál, a strandfürdőnél és Gombáson. Fel kell tételeznünk, hogy a város építésekor sok lelőhely elpusztult mielőtt felismerték volna, különösen vonatkozik ez a korábbi évszázadok építkezéseire. A környék baden-péceli lelőhelyei: Sződ, Verőce, Zebegény, Szob, Tésa, Bernecebaráti. A váci múzeumba kerültek a kultúra sződi, 24 váci 25 és verőcei leletei. 26 I. e. 2000 után érkezik a Duna-kanyarba a harang alakú edények kultúrájának népe, mely vidékünkön már a korai bronzkort jelenti. Járásunk fontosabb lelőhelyei: Verőce és a mészhomok-téglagyár között, az országút mellett, a mészhomok-téglagyár bányájában, Vác város területén. Lelőhelye van még a kultúrának a járás határának közvetlen közelében, Váccal szemben, a Pokol csárda mellett, a Szentendrei-sziget váci partoldalán. Karcsú Arzén megemlíti, hogy egy Vác környékén előkerült réz nyílhegy olyan feltűnést keltett a múlt század második felében, hogy a párizsi világkiállításon is bemutatták. 27 Ugyancsak a bronzkor első felére esik vidékünkön a nagyrévi kultúra népének megjelenése. Vác területén jelentős leleteik kerültek elő, többek közt a DCM építése alkalmával is, de korábbi leletei is vannak. 28 A bronzkor első felében tűnik fel járásunkban a hatvani kultúra is. Lelőhelyei a járásban mind földvárak, név szerint Rád-Magoshegy, Rád-Bángor, Vách artyán-Várhegy, Vác-Pogányvár. Míg a népesség egykorú megnövekedése a Duna másik, jobb partján és a megye déli részén a vatyai kultúrához fűződik, járásunkban lelőhelye csak Dunakeszin van. 29 A hatvani kultúra leletei közül a rád-magoshegyi leletek a penci tájmúzeumban vannak, a váchartyáni Várhegy anyaga a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ősrégészeti tanszékén, a rád-bángori leletek a váci múzeumban vannak. A késő bronzkor leleteiről a Pest megye műemlékei első kötetének részletes őskori leírása nem emlékezik meg, pedig a váci múzeum tárgyleltárában sok ilyen lelet van, részben ismeretlen lelőhelyről, részben Sződről, részben Galgagyörkről, részben pedig a járás határa mellett fekvő Dunabogdányból. 30 Az időszámításunk előtti első évezred elején megjelennek vidékünkön a vaskor népei. Feltűnő, hogy a vaskor elején járásunk viszonylag néptelen volt. Hasonló a helyzet a vaskor második felében megjelenő Hallstatt kultúrával, illetve az ebből a kultúrából származó leletekkel. A megye déli részében ugyanis van ilyen, a megye északi részében azonban nincs. Ezek az első gyéren feltűnő vaskori kultúrák a lausitzival rokon kultúrák. Nálunk a váli urnasíros változata található. A kor jellemző nagy raktárleletei közül járásunkban Patay Pál szerint két kisebb került elő Vácott és Fót-Sikátorpusztán. 31 Járásunkban a kultúrának Örszentmiklóson (ma: Örbottyán) kerültek elő telepnyomai. 32 Időszámításunk előtt 550 körül feltűnnek vidékünkön a szkíták. Jelenlegi tudásunk szerint nem egy nép volt, hanem időlegesen szövetségre lépett népek csoportja, akik a mai Ukrajna déli területeiről rajzottak ki. Temetőikben feltűnően sok a nő és a gyermek. Ez, valamint a jelképes sírok arra vallanak, hogy sok férfi eshetett el csatákban, melyeket többek közt a keltákkal vívtak, akik 380 körül érkeztek a Duna-kanyarba, és végül Vác város jelenlegi területén is megtelepedtek. 12
