Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

A szkíták kevertségére mutat a sokféle temetkezési mód is. Kultúrájuk magasabb volt, mint az itt talált népeké. Már a fazekaskorongot is ismerték. Soha korábban olyan magas színvonalú művészet nem virágzott vidékünkön, mint a szkíták idejében. A Pest megyei Tápiószentmártonban előkerült szkíta aranyszarvas ma világszerte ismert. Járásunkból a penci lelőhelyről került a Magyar Nemzeti Múzeumba az a szép szkíta vaskard, melynek markolatát stilizált madárfej díszíti. Ez a stilizáltság már igen fejlett kultúra eredménye. Járásunkban szkíta lelőhelyek vannak még Acsa-Zsidódombon, Galgagyörkön, Foton, Zebegényben és Vámosmikola-Istvánmajorban.

33 A kelták a La Tène С kultúra virágzása idején árasztják el hazánk területét, és a La Tène D idejéből származik a híres „levél alakú lándzsahegy", mely járásunk kosdi lelőhelyéről vált híressé. A váci múzeumban levő példányok azonban már váci lelőhelyről származnak, részben a régi kavicsbányából, részben ismeretlen lelőhelyről a város mai közigazgatási határain belül. Területünkön kelta lelőhelyek vannak még Verőcén, Csörögön, Radon, Csőváron és Ácsán.

34 Patay Pál szerint a kelták nem űzték el a szkítákat, hanem keveredtek velük.

35 Az eddigi leletekből arra lehet következtetni, hogy a keltáknak a váci járásban való megtelepedésével a nagyobb népmozgások a római hódításig szüneteltek területünkön. Ennek oka lehetett a kelták fejlettebb társadalma, mely fejlettebb vasmű vességgel, jobb fegyverekkel, nagyobb szervezettséggel és nagyobb népszaporulattal rendelkezett. Ki kell emelni a váci lelőhelyről már a századunk elejétől fogva előkerült, szépen iszapolt, tökéletesen korongolt és kiégetett szép formájú, fényes fekete színű agyagedényeket, lapos tálakat és kettős kónikus urnákat. Ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a temető széle a század első felében földmunkák következtében elpusztult, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az ásatás befejezésekor az ország legteljesebben feltárt kelta temetője lesz. A temetőhöz tartozó telep még nem került elő, de kézenfekvő, hogy a viszonylag nagy temetőhöz jelentős telep tartozott, melynek a közelben kellett lennie. A temető kora a telep korát is megadja a La Tène С végére, az i. e. második század második felére.

36 A váci temetőben a kelta sírok nagyobb része bolygatott, többnyire korabeli bolygatás eredményeként. Akadt olyan sír is, melyet az avarok bolygattak meg azáltal, hogy ezer évvel később ide, a kelta sírok közé temetkeztek. Tekintve, hogy kelta sírba csak elvétve ástak bele, fel kell tételezni, hogy a kelta sírok a felszínen még megkülönböztethetők voltak. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a kelták még a római terjeszkedés előtt átköltöztek a Duna túlsó partjára, a későbbi római tartományba Vác területéről, a Duna—Tisza közén dél felől felhúzódó szarmata-jazygok és az északnyugat felől a Duna-kanyar felé terjeszkedő germán törzsek elől. Római kor Tekintve, hogy a Duna magyarországi szakasza a római impérium legnagyobb kiterjedése idején is a birodalom határa maradt, így járásunk területe mindig kívül feküdt a birodalmon. A Duna bal partját barbárok sem népesítették be, mert a római katonapolitika többek közt szerződésekkel is távol tartotta őket a dunai határvonaltól. így a járásnak különösen a nyugati része igen gyéren 13