Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája;

A kutatás további feladatai 1. A fülkék rendeltetésének és gyakorlati használatának rekonstruálása. a) A topográfiai adatokból levont következtetések alapján. b) A magyar és külföldi méhészettörténeti irodalom áttekintése alapján. c) A ma is alkalmazott sziklaméhészet gyakorlati megfigyelése külföldi példák alapján. d) Esetleg a méhészet gyakorlati kipróbálása a még ép, keretes fülkékben vagy ezek másolataiban. 2. A fülkék készítésének és használatának ideje. a) Ujabb ásatások eszközlése a kaptárkövek előterében. A talált leletanyag esetleg tovább finomítaná az eddig XI—

XV. sz. közé tett tág időhatárt. b) Az oklevelekben szereplő kaptár elnevezésű helynevek lokalizálása és a szó etimológiai vizsgálata. c) A lelőhelyek környékére vonatkozó régészeti, antropológiai és néprajzi irodalom állandó szemmel tartása. 3. A fülkék készítőinek és használóinak etnikai meghatározása. A fülkék középkori használata esetében az eddigi kutatás a kabarokat és annak leszármazottait — a palócokat — határozta meg etnikumnak, de csak Borsod és Heves megyét vette figyelembe/'

6 A sziklák anyagának faraghatósága befolyásolta ugyan a fülkék készítését, mégis szokatlannak tartom azt, hogy a leletanyag szerint a XI—

XV. században űzött foglalkozás ennyire elszigetelt legyen, hiszen hasonló anyagú-kő akad a három megyén kívül is. Míg a középkori oklevelek rengeteg adatot szolgáltatnak a kasos méhészetre, addig a sziklaméhészetről teljesen hallgatnak. 1972—73-ban Bulgáriában a Provadiai-plató területén fekvő Madara és Róják községekben jártam, ahol a kaptárfülkék azonos párhuzamaira bukkantam. A meglepő az volt, hogy ezek a fülkék közvetlen kapcsolatban voltak a felettük befaragott XII—

XIV. sz.-i barátlakásokkal, melyekben a második Bolgár Állam fennállása idejében laktak.

47 Felmerül az a kérdés, hogy ezeknek a bolgár vagy bizánci szerzeteseknek más képviselői nem jártak-e vagy éltek Magyarországon?''

8 A bulgáriai fülkék formái és méretei hasonlóak a mieinkkel, sőt még keretesek is (16., 17., 18. kép). A Dunántúlon Tihanyban és Balatonkenesén levő barátlakásoknál is ismerünk 1—1 fülkét. Demjénben (Heves m.) a Remete völgyben is van egy mesterséges faragású helyiség, előterének szikláin kaptárfülkékkel.

49 A holdvilágároki kürtös barlanghoz hasonló a Lator út (Sály községhez tartozó település, Borsod-A-Z. m.) határában levő Léleklyuk barlang, mely szintén kürtös.

50 A rojáki barátlakások egyike is kürtös.

51 A felhozott adatok alapos vizsgálata a harmadik szempont kutatási feladata. JEGYZETEK 1 Bartalos Gy., 1885. 348—362. 2 Saád A., 1963. 81—88.; 1964. 70—78.; 1965. 369—377.; 1972. 105—121. 3 Korek J., 1960. (MNMA II. 1960/51.); 1965. 377—394. 4 A számozás egyéni, a kaptárkő egyik oldalától vagy szélétől kezdődik. 5 A fülkenyílások különböző égtájak felé néznek. A fülkék hosszanti tengelyirányának méréséhez 39. M. típusú tájolót használtunk. 6 Nem tévesztendő össze az olyan fülkékkel, ahol a keret felső széle felett félköríves bevágás van, mely a csapadék elvezetésére szolgált. 7 Saád A., 1972. 107. 3—4. kép. 47