Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - Jakus Lajos: Petőfi és szülei Vácon

mennie, a székben jó ha volt tapasztaltabb, idősebb szakmabeli. Felesége sem nagyon tudta helyettesíteni a székben, mert 1847-ben is született gyermekük. Petrovits Istvánnak ilyen munkaalkalom-lehetőség kínálkozott Vácon s ez is von­zotta, hogy itt telepedjenek le. Valószínűleg erre csak átmenetileg került sor, mert feleségével együtt mindketten gyakrabban betegeskedtek, amit Sass doktor és Szendrey Júlia emlékezése igazol. Fiuk is jobban tudta öreg szüleit támogatni már ebben az időben. Egy bizonyos, hogy a Weisz- családban régi ismerősüket üdvözölhették Vácon, sőt mást is feltételezünk, melyről a következő fejezetben szólunk. Weisz György 1848. nov. 18-én hirtelen elhunyt. 33 Felesége visszaköltözött Pestre. 34 Ekkor már Petőfi szülei is ott laktak, fiuk magához vette őket nősülése után, s a Dohány utcában bérelt számukra is külön szobát. „Tyúkanyó, kend a szobában lakik itt bent?" A mai köztudatban úgy él, hogy Petőfi szülei a Báthory utcai sarokházban laktak. Ezen a házon 1923-ban emléktáblát helyeztek el. Tragor még olyan ha­gyományra hivatkozik, hogy a szülők a Fazekas utcában is laktak, s azért lett a neve Petőfi utca, de szerinte ennek a hagyománynak semmi alapja nincs. Két­ségbe vonja Petőfi jóbarátjának, Sass István doktornak emlékezőtehetségét, aki azt írta, hogy amikor meglátogatta a költővel annak szüleit, egy kis emeletes házban laktak. Tragor ismét arra hivatkozik ennek mérlegelése közben, hogy a tradíció csak a Paradicsom utcát, Vásárteret és a Fazekas utcát emlegeti, de ezek egyikében sincs emeletes ház. Összevetve a fentiek szerint tehát nem egy helyen laktak Petőfi szülei a rövid másfél év alatt? Lehetséges lenne, hogy két vagy három helyen, amiről a hagyomány homályosan beszél? Vizsgáljuk meg egyenként a lehetőségeket. Sass István, Petőfi egykori sárszentlőrinci iskolatársa, testi-lelki jóbarátja, egyben háziorvosa 1884-ben egyik írásában emlékezik meg Petőfi szüleinél tett váci kirándulásukról. 35 Harminchét évvel korábban történt eseményre a leg­apróbb részletéig emlékezik vissza 60 éves korában. Csak abban csalta volna meg memóriája, mikor leírja váci látogatása helyét, a házat, melyben felkereste az öreg szülőket? Tragor egyébként minden sorát hitelesnek fogadja el. Idézzük Sass doktor sorait: „Ha emlékezetem nem csal, 1847 tavaszán történt, midőn Pe­tőfi engemet felszólított, hogy mennék ki vele Vácon lakó szülei látogatására, miután anyjának — vagyis, mint mondani szokta, „édes kedves anyámnak" — állapotát aggasztónak hallotta." „Sürgős lévén megérkezésünk, amint Vácnál megállt a vonat, azonnal szü­lei lakására siettünk. Vtunk egy kis emeletes házba vezetett." (Kiemelés tőlem J. L.) Vajon elég indok-e Sass állítását azzal tagadni, hogy emeletes ház a tradí­ció által felsorolt egyik helyen sem létezett. Volt azonban másutt kis emeletes ház a városban! Véleményünk szerint ha elfogadjuk azt, hogy Weisz György hívhatta Petrovitsékat Vácra, akkor feltehetően lakásuk mellett szerezhettek ne­kik is egy szoba-konyhácskát. Weisz Györgyöt, amikor meghal, „Kamara János házából temetik", mely a Piactéren állt. Ez pedig a mai Március 15 tér, ahol abban az időben is a legtöbb emeletes ház volt. Kamara-Kamerer János és test­vére molnármester, mindkettő jómódú iparos, ház-, szőlő-, malomtulajdonos. Kamerer János 1832-ben kótya-vetyén megveszi a Híd utcában (ma Bartók Béla u. 3. sz.) Csekó József után maradt 611. sz. házat 3980 forintért, két év múlva 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom