Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)

címűt. A fogság évei hozták meg Gyóni számára a költői és világnézeti letisztulást, a forradalom eszméivel való azonosulást. Tanulmányunk célja a kevésbé ismert, de sok vonatkozásban jelentős Pest megyében és Budapesten töltött öt év munkásságának a feldolgozása.

1 Különös tekintettel voltunk arra, ami ebből az öt évből tipikus, ami nemcsak Gyóni Gézával, hanem a századelő vidéki, illetve városiasodó társadalmával kapcsolatban is tanulságos lehet. A szülői ház és a gyóni-dabasi környezet hatása a költő eszmei-irodalmi fejlődésére „Fakó napok, lám határt szabtunk Határtalan, szép vágyaidnak." (Fakó napok vallatószékén; 1914.) Gyóni Géza Pest megyében töltött éveinek elemzése előtt meg kell vizsgálnunk azt a szűkebb családi és falusi környezetet, amely nemcsak keretet adott a költő emberi-művészi fejlődésének, hanem döntő módon meg is határozta azt. A Borovszky által szerkesztett, 1910-ben megjelent monográfia a következőképpen jellemzi Gyónt, Alsó- és Felsödabast, ezt a nagyjából már Gyóni Géza korában is egybeépült három községet: „Gyón magyar nagyközség az alsódabasi járásban 452 házzal és 3000 nagyobbára ág.h.ev. lakossal. Vasúti megállója és postája helyben van, de távírója Alsódabas. Van a községben Daláregyesület, Hitelszövetkezet és gőzmalom."

2 Ezután a községben lakó vezetőréteg, a nagyobb birtokosok és az ,,úrilak"-tulajdonosok nevének a felsorolása következik a monográfiában. A 447 házból, 2147, zömében katolikus lakosból álló Alsódabas 1910-es képe: „A lakosok takarékpénztárt, fogy. és értékesítő szövetkezetet, önkéntes tűzoltóegyesületet, Kossuth-kört és úri kaszinót tartanak fenn. A községnek egyik érdekessége az, hogy itt nyugszik a temetőben Kossuth László, Kossuth Lajos atyja ... A község jelenlegi képe is nagyon jellegzetes. Csupa nemesi kúria, urasági lakás 25—30 holdas belsőségekkel, piciny zseliérházacskákkal. Parasztgazdaság máig is elenyészően csekély van itt. A község zöme napszámosokból és cselédekből áll, a számottevő elem azonban természetesen az intelligencia."

3 Felsődabas 1910-es adatai: 179 ház, 982, zömében római katolikus lakos. „Jelenleg nagyobb birtokos nincs a községben."

4 Ez a századfordulói állapotot rögzítő leírás többé-kevésbé hű képet ad a községek kisszerű, provinciális jellegéről. Egy ponton azonban kiegészítésre szorul: a monográfia mindhárom községet magyarnak tünteti fel, holott számottevő volt a szlovák lakosok száma is. A nemzetiségi ellentétek nyomasztóvá tették e községek légkörét. Hangsúlyoznunk kell még az ezen a vidéken különösen erősen élő 48-as szellemet és Kossuth-kultuszt, amelyből Gyóni Géza publicisztikájának bátor ellenzékisége és erős függetlenségi beállítottsága táplálkozott. Természetesen számolnunk kell azzal is, hogy ez a 48-asság a XX. század elejére már eléggé elavulttá, merevvé vált. Ebben a környezetben éltek Gyóni Géza szülei. Vizsgáljuk meg közelebbről Áchim Mihály evangélikus lelkész családjának életét! Áchim Mihály egyenes, nyílt, puritán ember volt, akinek zord szigorúsága és nyers nyakassága nemcsak a család, hanem néha az egész község életére is hatással volt. Nagyon jellemző például az az 1899-es nagy sajtóvisszhangra talált szlovákellenes nacionalista botrány, amelynek provokálója éppen Áchim Mihály volt. Tekintsük át 402