Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely
IRODALOM Bálint S., 1940. Magyar búcsú járóhelyek. Jelenkor, 1940. Bálint S., 1941. Orosz István, egy magyar szentember, Bp. 1941. Bálint S., 1943. A parasztélet rendje, n: A magyar nép. Szerk.: Burtucz L. Bp. 1943. Bartal I., 1929. Máriabesnyő története. Esztergom, 1929. Berente L, 1938—1940. Cikkek a Gödöllő és vidéke c. hírlapban. Passim. Chobot F., 1915. A váci egyházmegye történeti névtára. I— II. Vác, 1915. Cserny S., 1895. Mária-besnyői emlék. Bp. 1895. Dám I., 1944. A hordozó Mária. Gyöngyös, 1944. Dercsényi D., 1958. Pest megye műemlékei. I— II. Bp. 1958. Szerk.: Dercsényi D. Fejér, G., 1829. Codex diplomaticus Hungáriáé. I—XI. Budae, 1829—1844. Fludorovits Zs., 1912. Máriabesnyő. Bp. 1912. Galgóczi K., 1876. Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. I—III. Bp. 1876. Hóman B.—Szekfű Gy., 1935. Magyar történet. I—VII. 1935—36. Horváth Géza, é. n. Máriabesnyői emlék. Bp. é. n. Kálmán В., 1969. A nevek világa. Bp. 1969. Kriss R., 1934. Moderne Wallfahrten. In: Wallfahrt un Volkstum. Düsseldorf 1934. Szerk.: Schreiber, G. Krúdy Gy., 1924. A búcsúk ideje. Magyarság, 1924. aug. 31. Kulcsár I. é. n. Legújabb énekkoszorú a besnyői szűz Máriához. Kiadta Kulcsár István zarándok. Bp. é. n. Odrobenyák Nep. J., 1875. Gödöllő hajdan és most. Bp. 1875. Orosz I., é. n. Legszebb énekfüzet Máriabesnyőre. Bp. é. n. Orosz I., é. n. Máriabesnyői Nefelejts-Koszorú. Bp.-Óbuda. é. n. Ortvay T., 1891. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I— II. Bp. 1891. Ringholz О., 1896. Wallfahrtsgeschhichte unserer lieben Frau von Einsiedeln. Freiburg, 1896. Schräm F., 1968. Búcsújárás Magyarországon. Teológia 1968. 94—104. Szarka Gy., 1940. A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában. Vác, 1940. Szendrey Zs., 1922. Magyar népmonda típusok és tipikus motívumok. Ethn. 1922. 45—49. Valnicsek В., 1907. Máriabesnyő búcsújáróhely. Bp. 1907. Vanyó T., 1933. Püspöki jelentések a magyar szentkorona országainak egyházmegyéiről. Pannonhalma, 1933. [Varga L.J, 1899. A Besnyő kegyhely története a népmonda után. írta: Gyömbér András. Eger, 1899. [Varga L.J, é. n. Besnyői völgy hajnalcsillaga, h. n. é. n. Závodszky L., 1931. A Grassalkovichok. Turul. _q" Szerző nélkül, 1859. Besnyői kalauz a besnyei százados ünnepre a csodák lA dagon tündöklő boldogságos szűz anya képéhez zarándoklók számára. r ' Bucsánszky Alajos nyomdája. Szerző nélkül, 1859. Legújabb énekek és imák a besnyei ... Pest. ] r \Ferenc Schräm: \ Q DER WALLFAHRTSORT MÁRIABF" " Л liegt 40 km nördlich von Máriabesnyő, Ungarns meist besuchter Wallfah^n einer hochadeligen Stiftung. Budapest entfernt. Der Wallfahrtsort verdankt seiner hat die Kirche und das aa ~ Graf Antal Grassalkovich, regalium causarum d ; { n das Kloster siedelte er ' *"|PJ*~ gehörende Kloster im Jahre 1763 erbauen las£ t l átenun g der ungarischen W allianrtszienermönche an. Die beiden Faktoren, die zv^Ixtige Gnadenstatue und die Qu » orte erforderlich sind, nähmlich die w£ vor zufinden. Da in unserem Lanüe ше welcher man Heilkraft zumutet, sind aur'""; der Jungfrau Maria und zu íniei Wallfahrten ausschliesslich an den FA adenstandbild natürlich eine Manen-btaxut Verehrung veranstaltet werden, ist ö ,J . П . аеп i a g. welche jahrhundertelang im Boden /erê „qq
