Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében

3. kép. Szőlővesszők gyökereztetése bakhátba ágyazva. Haleszok, Pilis. 1973 4. kép. Szőlő alá fordítás. Alberti, Kakasok. 1973 volságra (kb. 50 cm) egymástól lukat fúrnak — ami a puha homokföldben könynyen végezhető munka —, s belehelyezik az ültetésre szánt gyökeres vagy sima vesszőt, majd szintén az ültetőfúróval földet tömörítenék a tövéhez, hogy könynyebben megfogjon, ill. gyökerezzen, A harmincas évektől használják a kovácsok által készített, alsó részén kissé felhajló nyelvű, „V" alakban hornyolt kecskekörmű ültetőfúrót, amely hornyába illesztik a szőlővesszőt és a földbe szúrják.

49 a Ezzel az eszközzel gyorsabban lehet dolgozni, azonban könnyen megsérülhet a vessző, mivel a vashorony szúrás közben leszakíthatja a rügyeket, s nem képes a vessző megeredni, elpusztul. Az újültetés, ha eredményes volt, „beállt", néhány év múltán „termőre fordul", ahogyan mondják: „ha jó beválik a szöllő, három évre terem és lesz tőke". A már termő szőlő sok munkát igényei, minden évszaknak megvannak a jellegzetes szőlőmunkái. Legkorábban a trágyázást végzik el. Ősszel a födés után kezdik, s alkalomszerűen, olykor egész télen hordják a szőlőbe a trágyát. A faluból régebben szekérrel, ma kocsival szállítják, s a szőlő végében vagy a dűlő felőli részen hányják egy kupacba, majd saraglyán hordják a sorok közé a trágyát. E munkához négy ember szükséges: általában idősebb ember rakja meg a saraglyát, de segít neki az a két ember is, akik cipelik a trágyát, amit ketten a sorok között szórnak szét vasvellával. A trágyázással legkésőbb kora tavaszig végeznek, mert a fagyok múltával a szőlőnyitáshoz kell fogni. Ez a munka is nehéz fizikai erőt igényel, s jellegzetes férfimunkának számít. Albertirsán és Pilisen — az emlékezet szerint — a szőlőt mindig födték és nyitották, nehogy a vesszők megfagyjanak. A XIX. század első felében azonban e szőlőmunka nem volt általános gyakorlatban, amit bizonyítanak a kontraktusok is, melyekben csak azokat a szőlősgazdákat kötelezte e munka elvégzésére az uraság, akik szőlőjüket ehhez szoktatták.

50 A szőlő nyitását március első felében kezdik. A hagyomány azt tartja: „későn födni, korán nyitni, ha a fődnek fagya kimegy", s jó termésre lehet számítani. E munkát a nyitókapával végzik (szlov. motika), а haladási irányban háttal haladva (5. kép). A szőlőterület nagyságától, a család munkaerejétől s a lehetőségekhez 244