Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes
Legtöbben persze a külföldön való turnézás mellett döntenek. Stéger júliusban Bécsben, majd rövid grazi kiruccanás után újra a császárvárosban próbálkozik, 37 de a Hunyadiba történt visszatérése után — július 30-tól ez az éve még Pesté. 38 1852 tavaszán újra Bécsben találjuk — Erkel zongorakíséretével énekel magyar dalokat 39 (többek között Erkel, Vogel német szövegére írott dalát, a Jártam messze puszta téren indításút'' 0 ), majd nem sokkal ezután a fővárosi lapok arról adnak hírt, hogy Hollósy-Lonovits távozása után Stéger is elhagyni készül a színházat. 41 Március 31-én az elköszönő Merják Marival lép föl a Kunokban, s április 2-án a Linda di Chamounix első két szakaszával búcsúzik közönségétől/ 11 Első állomása Prága — legalábbis a nyári, pesti plakátok mint az ottani színház állandó tagját hirdetik. Itt — a korabeli dokumentumok szava szerint — olyan sikere van, hogy ötször, hatszor is visszatapsolják áriáit. Hiszen Masaniellót nagy erővel, lázadásra gyújtón jeleníti meg, mint Stradello annyira szeretetre méltó, hogy csendes himnuszával hallgatóit szinte a mennyekbe röpíti, Arnoldként a fiú fájdalmában egy egész népét éreztetni képes, majd egymást követő esteken lesz félelmetes Edgár, szomorú Ferdinánd, halálba kényszerülő tragikus Raoul és poétikus Lyonéi vagy a Rigoletto hetyke hercege/ 13 A cseh fővárosban áprilistól júniusig tartózkodik, június 4-én az Ernámban már Pesten lép föl, a Kunokban s az Ilkában majd, 44 hogy azután augusztustól huzamosabb ideig már — több éven át — a császárváros legyen székhelye és barangolásainak központja. Itt alkalma nyílik a kor legnagyobbjaival együtt szerepelni —- többek között az ott időző Csillag Rózával is — méltó díjazásért, megérdemelt sikerrel. Elébb az udvari operánál, majd magánál az udvarnál mutatkozik be, és másfél évvel Pestről való távozása után már császári, királyi udvari operaénekes/ l5 A vándorévek első szakasza Az udvari operaénekesi cím megadása nem pusztán udvarias gesztus — a cím rangot jelent, s egy nagy formátumú énekespálya nekilendülését, már elért eredményeit díjazza. Azt a képességet és teljesítményt, mely egyaránt hódítja a szakmát, az értőket, s rajongásig a közönséget. A cím jelentőségét emeli, hogy ezt a legmagasabb elismerést Stéger az önkényuralom korszakában, a német nyelvterületen vívja ki — olasz operákban (Wagner csillaga még csak felkelőben) mintegy igazolva: a művészet, az esztétikai szép nem ismer politikai határokat. 18)53 tavaszán Prágában találjuk, 46 májusban Pesten áll színpadra, a német színházban, 47 júniusban Lipcse hívja meg Edgár szerepére, s itt már az udvari énekesnek címezik a kitüntető diplomát. 48 Bécsi tartózkodás után egy év múlva Lemberg város közönsége tünteti ki hasonló oklevéllel, 49 októbertől pedig ismét a császárvárosban lép föl. (Magyarországon, magyar színházban nem szerepel — a Nemzeti Színház zsebkönyvei legalábbis nem tudna róla, jóllehet Rédey, a színház történetéről írt munkájában ellenkezőjét állítja. 50 ) Még 1857 tavaszán is Németföidön találjuk —• Hágában énekel, 51 ám a Délibáb című színházi lapból nemsokára arról értesülünk: „Stéger hazánkfia is istenhozzádot mondott (a bécsi) operaszínháznak, e napokban utolszor lépvén föl a »Zsidónőben«. Tapsok és koszorúkkal üdvözöltetett, ámbár fogadtatása már nem olyan szívélyes, mióta a »Báléj«-ben kipisszegtetett." 52 Amiből megtudjuk, hogy a hajsza, a hangjával való mértéktelen gazdálkodás miatt sokszor fullad, kapkodva szedi a levegőt, s elfárad az esték végére. S ha nem is rendszeres ez a jelenség még — azon a helyen, ahol első s legnagyobb sikereit aratta, elegendő indok az egyszeri botlás is, 212
