Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes
hogy távozni kényszerítse. Rigába megy, majd kudarcát feledtetve 53 újabb bécsi siker — többek között Tannhäusert énekli — után hagyja el a Theater an der Wien-t. 5 ' 1 Elébb Erdélybe indul — állomása Nagyszeben. Itt is német ajkú közönségnek — szászoknak énekel, s hogy milyen sikerrel a bécsi kisiklás után — álljon itt néhány sor idézet két érzelemtől túlbuggyanó magasztaló versből: „Érzelmek vihara, melyet megindító, megrázó éneked gerjesztett, melyet szépen elcsitítottál : ez emel Téged a legmagasabbra fel. . . Távozz, s bár hervadjon a rét minden virága, koszorúnk s hírneved — sohasem halványul" 55 . A másik vers egyenesen „hangok hősének" nevezi, Krőzusnak tartja, dús vagyonú gazdagnak, akinek hangja a sziklából fakadó forráshoz hasonlatos. Ez a hang még a sivatag homokjába is virágot varázsol 56 — állítja az ismeretlen rímfaragó szerző; — azaz Stéger nem okozott híréhez mérten csalódást a szebenieknek. S nem a következő év nyarán a berlinieknek sem, ahová Masaniello és Arnold szerepére hívják. 57 Az utóbbinak elbírálására hívjuk segítségül a kortárs berlini kritikust: „A Királyi Operaház tegnap, vasárnap este telt ház előtt hozta színre Rossini »Tell«-jét és pedig Arnold szerepében Stégerrel, Mathilde szerepében a most bemutatkozó Pollack kisasszonnyal. Stéger teljesítménye nagyszerű volt — mint ahogyan Masaniello szerepében történt első fellépése után tőle egyéb nem is volt várható — ami pedig a rendelkezésre álló kolosszális hanganyagot illeti ez talán a legnagyszerűbb valamennyi tenoristáé között, akik a királyi színpadon valaha is megjelentek. Ez az énekes óriási, zengő vagyont hord a mellében, és azt a szolid ember biztonságával költi, mint aki ismeri gazdagsága mértékét és tudja, hogy őt még bizonyos nemes tékozlás sem fogja tönkretenni. A szenvedély pillanataiban lenyűgözi a közönséget az érzelem valódiságával ; ahol pedig a szerelem elégikus hangjának kell hatnia, a nemes férfiasság kifejezése a mély, lélektelj es érzéssel együtt jelenik meg. Az előbbinek fényes bizonyítéka a hármas Téllel és Walter Fürsttel, az utóbbinak a kettős Mathildéval. Míg amannál a mély fájdalom nagyszerűen fokozódik fel a megrázó bosszúkiáltásig, itt csodálatos külső önmérsékléssel csendül fel a szerelem gyöngéd hangja. Az ének és az alak ábrázolása egyaránt ihlettel teljes. Stéger mindenképpen a jelenkor legelső német drámai szerepalakítója." 58 Ezt a mind színészi erényekben, mind énekhangban kiteljesedett, értékeivel nemesen gazdálkodó, olykor tékozlásokat is megengedő énekest tünteti ki még ebben az évben a hesseni nagyherceg a művészet kiváló művelői számára alapított érdemrendjével^ s decemberben már ez a Stéger köt szerződést a Nemzeti Színház igazgatóságával: 3000 Ft-ot kap húsz föllépésért. 60 December 27. és március 3. között a fellépések a következőképp oszlanak meg: háromszor a Zampát, s a Portici némát adják, kétszer a Teli Vilmost, Hunyadit, Benyovszkyt, Luciát, az Alvajárót és a Benvenuto Cellinit, egyszer-egyszer pedig a Zsidónőt, a Kunokat. 61 Pestről Londonba indul, ahol nem akármilyen mecénás — Apponyi követ egyengeti útját, s ahol ismét Csillag kisasszonnyal ad közös esteket. Mégis — mint Fabó írásából — azaz Stéger vallomásaiból — értesülünk róla — különféle intrikák miatt távozni kényszerül, s aligha tévedünk, ha az intrikák mögött az angol zenei kultúra Händel határozta ellenszenvét tételezzük fel a bel canto, az olaszos előadásmód iránt. 62 Miután a nyarat újra Prágában tölti 63 év végén, ezért is rándul Bukarestbe, ahol olasz staggione működik, és marad 18101. április 13-ig. 64 Nagyon szeret itt énekelni. Nemcsak azért, mert Cusa fejedelem rövid or213
