Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

Megindult a baloldal szervezkedése is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt váci kerületi bizottságának kongresszusa határozatot fogadott el, mely szerint ,,a mai közigazgatási rendszeren változtatni kell. . .". A kongresszuson Kovacsik Mihály beszélt a közigazgatás kérdéséről. Kifejtette, hogy ,,a mai közigazgatási rendszeren változtatni kell, mert ez nem hivatott arra, hogy érdekeinket képviselje. Támogassuk mindnyájan szívvel-lélekkel a Népkormányt, mert veszedelemben van a köztársaság, melynek rendeleteit, a mai közigazgatás tudatosan nem hajtja végre. Ehelyett ellenszervezkedéssel foglalkozik, s ez sok helyen lesújtja a szervezkedni akarókat, ez az oka annak, hogy még sok helyen nem szervezkedtek. Sok, nagyon sok bűn van, s ezért jöttünk, hogy ezt megírhassuk. Ma is, még a közigazgatást, a régi rendet pártoló főszolgabíró irányítja, amely még ma is mint azelőtt sorompóba állítja a csendőröket, hogy a szervezkedési és szociál mozgalmat bénítsa. Résen kell lenni, ellenőrizni, s lesújtani reájuk, akkor nyert ügyük van, azért tehát az egész járás dolgozó munkásságának együtt kell tartani."

69 A kongresszus határozatot hozott a járási tanács megalakításáról. A járási tanács felhatalmazta Termann József váci és Vígh Ernő gödi lakos tanácstagokat, hogy február 25-től „bizalmi férfiúi" minőségben tartózkodjanak a főszolgabírói hivatalban, s ellenőrizzék a főszolgabíró ténykedését.

70 A Nemzeti Tanács súlyos örökséget kapott; a feudális maradványokkal terhelt kapitalista Magyarországot. Országszerte a tömegek egyik fő követelése a feudális földbirtok felszámolása. A földreform kérdése rövid idő alatt szétválasztotta az ideiglenesen összekovácsolódott koalíciót. A földbirtokosok élesen támadták a készülő földreformjavaslatot, minden erővel igyekeztek törvénybe lépését megakadályozni. Búza Barna földművelésügyi miniszter 1918 novemberében nyilatkozatban nyugtatta meg a földbirtokosokat. „A kormány megváltani (és nem kisajátítani) akarja a földbirtokokat, és rendes becsáron átvenni az élő és holt felszerelést."

71 A baloldal erői radikális földreformot vártak. Országszerte nőtt a nyugtalanság, Somogyban, Szabolcsban a parasztok megkezdték a földfoglalást.

7

'

2 Vácon, már 1918. november 1-én Migray József szónok a népgyűlésen tartott beszédében egyértelműen forradalmi földreformot követelt. Elmondta ,,... a föld csak azoké lehet, akik megművelik. Le kell számolni a dúsgazdagokkal... Azt mondták nektek

; hogy a haza iránti kötelességeteket teljesítitek, akkor, amikor idegen népek letiprására vállalkoztok, azért, hogy a német ipart és a magyar agrárérdekeket előbbre vigyétek."

73 A földbirtokreform késése 1918 decemberében, 1919 januárjában Pest megyében is konkrét mozgolódáshoz vezetett. 1919 januárjában a váci járási főszolgabíró azt jelentette a főispánnak, hogy „a földbirtokreform életbelépéséig ajánljanak fel önként földbirtokaikból, vagy haszonbérleteikből, a földnélküli, vagy 5 kh-aluli birtokkal rendelkező harcból visszatérteknek, vagy özvegyeknek, árváiknak."

74 Nagy csalódást okozott az 1919. február 16-án megjelent Búza Barna-féle földreformrendelet, az 1919. évi XVIII. te. A törvény kimondta az állami kisajátítás jogát az 500 kh felüli állami és a 200 kh felüli egyházi birtokra. A kisajátított birtokok után az 1913. évi földárak szerint kártérítést akartak fizetni. A foldhözjuttatottak a földet örökös haszonbérletként kapták volna, amit vagy azonnal, vagy 50 év alatt 5%-os kamat mellett megválthattak volna. 197