Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

A szemben álló osztályok mindegyike élesen bírálta a földreformról szóló törvényt, a legszegényebb parasztság balról, a gazdag parasztság jobbról indított támadást, a nagybirtokosok pedig a törvény kijátszására kezdtek akciót. A legszegényebb parasztság kész volt a feudális maradványok elszánt széttörésére.

75 A tényleges hatalommal alig rendelkező kormány ezt a nagyon korlátolt rendeletet sem tudta végrehajtani. A nyugtalanság Vácon is megkezdődött, az itteni földbirtokviszonyokra jellemző, hogy a tulajdonosok 12,3%-a birtokolta az összterület több mint 90%-át. A 942 mezőgazdasági napszámos és a 169 mezőgazdasági cseléd egyáltalán nem rendelkezett földbirtokkal.

76 Nóvák Antal polgármester-helyettes 1019. március 1-én táviratban kérte a Főispán kormánybiztost, hogy sürgősen hozzon rendeletet a földosztás megindítása ügyében. „Főispán Kormánybiztos Űrnak! Budapest A földművelő népnél általános nyugtalanság mutatkozik, hogy a földosztás nem kezdődik. Szegény munkások, iparosok, vasúti alkalmazottak és a kisebb tisztviselők részéről állandó támadásnak vagyok kitéve, hogy a fenntartásukhoz szükséges kerteket és házhelyeket nem tudom kiutaltatni, miután a birtokosokkal nem tudtam megállapodni. Kérek azonnali intézkedést míg a szenvedélyek ki nem törnek. Nóvák Antal polgármester h."

77 A földreformrendeletnek országosan sem sikerült érvényt szerezni, nem változtatott ezen a minisztertanács 1919. március 6-án hozott határozata sem, melynek értelmében ,,a földosztást a lehető leggyorsabban végre kell hajtani."

78 A Károlyi-kormány 191G tavaszán végleg elvesztette stabilitását. Ennek fő oka a külpolitikai kudarcokban keresendő, de nagymértékben hozzájárult a belső helyzet labilitása is. A jobboldal a „túlzó radikális" intézkedések miatt, a baloldal a mérsékelt, nem forradalmi megoldások miatt távolodott el a kormánytól. Az Antant a magyar követelésekkel szemben a monarchia romjain kialakuló nemzeti államok érdekeit támogatta. Károlyiék számára a következő lehetőségek kínálkoztak: 1. teljesítik a nép demokratikus követeléseit, s fegyvert adnak a kezébe, 2. kiszolgáltatják magukat teljes mértékben az Antantnak és az erősebb szomszédoknak, 3'. átadják a hatalmat a kommunistáknak. A Vyx-jegyzék véglegesen megpecsételte a Károlyi-kormány sorsát. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Antant támogatására nem számíthatnak, s olyan kormányra van szükség, amely tényleges erőt képvisel, s tömegeket tud a háta mögött, s a tömegek erejével támasztja alá jogos követeléseit. A szorongatott helyzetben a szociáldemokraták és a polgári vezetők felkeresték börtönükben a kommunistákat és felajánlották az egyesülést. Ilyen körülmények között került sor 1919. március 21-ére a proletárdiktatúra kikiáltására, a szocialista forradalom vér nélküli győzelmére. A Tanácsköztársaság időszaka a váci munkásmozgalomnak is legragyogóbb fejezete. 198