Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

A hatóságok mindent megtettek elszigetelésükre, hogy megakadályozzák a forradalmi tanok hirdetését. A hazatérők nagy részét őrizetbe vették, más részét pedig megfigyelés alatt tartották. A monarchia összeomlása elkerülhetetlenné vált. Szeptember végén Bulgária, október közepén Törökország tette le a fegyvert. IV. Károly Ausztria szövetségi állammá nyilvánításával akarta menteni a menthetőt. A monarchia darabokra hullását azonban nem lehetett elkerülni. A Román Nemzeti Tanács október 27-én kimondta az anyaországhoz való csatlakozását. A Cseh Nemzeti Tanács október 28-án bejelentette a csehszlovák állam megalakulását. A Horvát Tartománygyűlés október 29-én mondta ki az egységes délszláv államhoz való csatlakozását, 31-én a galíciai ukránok is kiváltak a monarchiából. Októberben a Parlamentben Tisza István is elismerte, hogy a háborút elveszítettük. 19(18 őszén Magyarországon mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy valami változásnak kell következnie. A tőkések a liberális Károlyitól azt várták, hogy az Antanttal való jó kapcsolatai révén viszonylag előnyös békét köt, s kis változtatásokkal átmenthetik hatalmukat. A néptömegek radikális politikai, gazdasági változásokat vártak. 1918. október 25-én a szociáldemokraták, a radikálisok, a Függetlenségi és a Negyvennyolcas Párt baloldali töredéke létrehozta a Nemzeti Tanácsot. A Nemzeti Tanács élére gr. Károlyi Mihály került. A következő napokban a rendőrség, a tisztikar, a hivatalok vezetői sorra felesküdtek a Nemzeti Tanácsra. A vér nélkül győző forradalom híre futótűzként terjedt szét az országban. A forradalom országszerte ellenállás nélkül győzött. Az őszirózsás forradalom hírére a váciak is lelkesen reagáltak. „A forradalom szele először a helybeli katonaságot érintette. Rády József, a laktanya parancsnoka 1918. október 31-én az események kényszerítő hatása alatt a huszárlaktanya udvarán az összegyűlt, forrongó legénység és tisztikar előtt hazafias beszédében nyugalomra intette a katonákat."

55 Október 31-én Budapestről egy 4 tagú bizottság érkezett és felszólították a katonaságot, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Tanácshoz. A katonák lelkesen fogadták a felhívást, sapkájukról letépték a rózsát és helyette élő virágot, illetve nemzetiszínű szalagot tettek. Délután felesküdtek a Nemzeti Tanácsra. Rády százados az összes, Vácon állomásozó idegen katonaságot (csehek, horvátok) hazaküldte.

50 Október 31-én délután a város vezetői is elhatározták, hogy csatlakoznak a Nemzeti Tanácshoz. Dr. Zádor János polgármester rendkívüli városi közgyűlést hívott össze. A gyűlés egyhangúlag a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás mellett döntött. A közgyűlés megválasztotta a váci Nemzeti Tanács 21 tagját, amely 7, polgárból, 7 munkásból és 7 katonából állt. A Nemzeti Tanács tagjai: munkások : Fischer Ferenc Haraszti Ernő Kovacsik Mihály Majercsák Gyula Mathisz Mihály Petrasovits József Schiller Ferenc 192