Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

katonák: Illés Imre őrnagy Rády József százados Konkoly Thege Pál főhadnagy Falus József hadnagy Könnyű Gyula honvéd Antal László őrmester Springer Árpád őrmester polgárok : Dr. Preszly Elemér Sáfár Béla Fábián Lajos Grünhet József B. Rúzsa József Boros Endre Kondra Mihály A váci Nemzeti Tanács elnökének dr. Preszly Elemért, alelnöknek dr. Haraszti Ernőt választották. A megalakult Nemzeti Tanács a következő kiáltvánnyal fordul a város lakosságához: — Katonák, Munkások, Vác Népe! A forradalom diadalmas szekere dübörög végig az egész országban. A főváros helyőrsége, a katonaság, az államrendőrség a hatalom eddigi birtokosainak megtagadta az engedelmességet. Az osztályállam utolsó perceit éli. A háború mérhetetlen szenvedéseit átélt népmilliók a katonákkal együtt vették kezükbe a hatalmat, hogy megsemmisítő pörölycsapásaikkal zúzzák porrá a régi kiváltságos Magyarország utolsó pilléreit és felépítsék a népek hazáját, a szabad, független, demokratikus új Magyarországot. Az ország diadalmámorban úszik. A dolgozó népek milliói csatlakoznak a forradalomhoz. Budapesten a szervezett munkásság, a katonaság és a polgárság képviselőiből megalakult a Nemzeti Tanács, mely ma a legfőbb hatalmat képviseli az országban, s rendelkezik fegyveres haderővel, s oda törekszik, hogy a nép e nagyszerű forradalma minél nagyobb rendben és lehetőleg vér nélkül folyjon le.

57 A Nemzeti Tanács Vácon is — mint összetétele mutatja — tagjai között találjuk a volt országgyűlési képviselőt, a volt rendőrkapitányt, a monarchia őrnagyát és honvédjét, valamint a Tanácsköztársaság jövendő vezetőit — ellentétes érdekű osztályok koalíciója. Ezt a koalíciót ideiglenesen, országos szinten is egy közös érdek, a háború befejezése kovácsolta össze. A későbbiek során az ellentétes érdekű osztályok céljaiknak megfelelően más-más mederbe kívánták terelni a forradalom szekerét. A koalícióban rövidesen kirajzolódtak a jobb- és a baloldal erővonalai. A jobboldal a Nemzeti Tanácsban és a Nemzetőrségben (a baloldal a Munkástanácsban, később a Nép tanácsban és a Munkásszázadban összpontosította erejét). Vácott 1918. november 3-án megalakult a Munkástanács. 13 Studia Comitatensia 3 193