Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

tése esetén pedig letartóztatandók és az ügyészségnek átadandók. Minden felmerült esetről azonnal jelentés teendő."

51 A békét követelő sztrájkot semmilyen terrorisztikus eszközzel sem sikerült megakadályozni. 1918. január 20-i dátummal a váci rendőrkapitány a következő jelentést küldte a főispáni hivatalnak: „Jelentem, hogy az itteni szervezett munkások szintén sztrájkba léptek, a csendet még nem zavarták meg. A lakosság megnyugtatására óvintézkedésből a szükséges rendőrök hiánya miatt járőri szolgálatra az állomás parancsnokságától honvédeket kértem és kaptam."

52 A sztrájkban a váci munkásság jelentős része részt vett. A liberális Váczi Hírlap cikkírója felháborodva közölte, hogy a sztrájkról beszámoló cikket a cenzor biztonsági okokból törölte. Az 1918. január 20-i országos sztrájk váci eseményeiről a Népszava 1918. január 27-i számában olvashatunk tudósítást. „A váci szervezett munkásság vasárnap délelőtt impozáns módon mutatta meg lelkes csatlakozását a politikai tömegsztrájkhoz. Ezúttal már a második népgyűlését tartotta szombat reggel óta a sztrájkoló munkásság. A párthelyiség kicsinek bizonyult az egybegyűlt tömeg befogadására, ezért két helyen kellett beszédet intézni a munkássághoz... A népgyűlés egyik előadója egy újpesti elvtárs volt, aki 1 órás beszédében ismertette a munkásság mozgalmának a célját, és a zajos helyeslésektől több ízben megszakított beszéde végén előterjesztette a határozati javaslatot, melyet a tömeg egyhangú lelkesedéssel fogadott el.. . A népgyűlés lefolyása után a sztrájkoló tömeg a legnagyobb rendben oszlott szét... A munkásnép hétfőn szintén gyűlést tartott, de most már olyan nagy számban gyűltek egybe a munkások, hogy ki kellett vonulni a vásártérre, és ott tartották meg a népgyűlést, amelyen közölték, hogy a sztrájkot a fővárosban befejezték. Hétfőn délután az egész vonalon ismét megindult a munka."

53 A belügyminisztériumnak egyre több problémája lett a sajtóval. Megtiltották, hogy a cattarói eseményekről, a statáriális kivégzésekről s a Galilei Kör eseményeinek tárgyalásáról közöljenek híreket. A lapok csak a kormány által kiadott hivatalos tájékoztatást közölhették.

54 1918 nyarán a flandriai csatában elszenvedett német vereség, a júniusi franciaországi támadás kudarca, a piavei osztrák—magyar offenzíva katasztrofális összeomlása a végsőkig elkeserítette a kiéhezett lakosságot és a fronton nyomorgó katonákat. Az országban erősödött a monarchiaellenes hangulat. Egyre többen hangoztatták, hogy ez a háború számunkra idegen, osztrák—német érdekekért folyik. A váci sajtó érdekes adatokat közölt a háborús kiadásokról. A cikk leírja, hogy Magyarország a monarchia éléstára. Ennek ellenére itt a legnagyobb a nyomor, sem Ausztria, sem Németország lakói nem éheztek annyit, mint a magyarok. Magyarország évente 1 millió 825 ezer q húst, 4500 q zsírt, 180 000 q lisztet, 5 millió 500 ezer q kenyeret, 3 millió 500 ezer q főzeléket szolgáltat. Magyarország élelmezi Bosznia-Hercegovinát és a román fronton levő német hadsereget. Ausztria polgári lakosságának élelmezéséhez havonként 6000 szarvasmarhát, 12 ezer sertést és 90 és fél vagon szalonnát és kolbászárut szállítunk. Az elégedetlenség a fronton óriási. A katonaszökevények a statárium ellenére is ellepték az országot. Nagy hatást gyakoroltak a Szovjet-Oroszországból hazatérő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméitől átittasult hadifoglyok. 191