Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

Vácon 1917. október 7-én du. 4 órakor 200—250 munkás részvételével értekezletet tartottak. Az értekezlet elnöke Kapusi Mihály, szónoka Weisz Károly volt. Weisz a háború előzményeit s az országban okozott kárait ismertette. Elmondta: „Ha a munkásság elég erős arra, hogy a Tisza^kormányt, a háború előidézőjét elsöpörje, akkor elég erős arra is, hogy az ilyen intézményeket (igazságtalanul működő közélelmezési bizottság) nemcsak Vácon, de az ország egész területén megfojtsa, s helyébe olyan vezetőséget állítson, akik törődnek a nép közellátásával."

49 A tanácskozás kérte, hogy a közélelmezési bizottságot 4 taggal bővítsék. Az új tagok: Korábel József, Kovacsik Mihály, Mathisz Mihály, Petrasovits József. A nép bizalma már ekkor is a Tanácsköztársaság jövendő vezetői felé irányult. 1917—18 telén az éhínség és hideg esetén a fagyhalál reális veszéllyé vált. A város sem szenet, sem fát nem kapott, de eltűnt a piacról minden. 19H7 augusztusában új lap, a Váci Űjság jelent meg a városban. Ez az első valóban haladó szellemű lap. A lap maga köré tömörítette a legvilágosabban látó demokrata írókat, újságírókat, akik nyíltan szembefordultak a háborúval, s a demokratikus átalakulást sürgették. A lapban olvashatjuk: „ . .. a munkásosztályt, a kisembert megkérdezése nélkül vitték a frontra, . . . mialatt a családja idehaza nyomorog".

50 A Váci Űjság jelentős szerepet játszott az 1918—19>-es váci események szellemi előkészítésében. Ez a lap 1919 márciusától Váci Vörös Újságként szerepelt, s a Tanácsköztársaság legfontosabb sajtóorgánuma volt. Az éhező országban az árván maradt gyermekeket valóban az éhhalál fenyegette. Védelmükre Vácon Kovacsik Mihály vezetésével 1917 decemberében megalakították a Gyermekbarát Egyesület váci fiókját. Elnöknek dr. Vadas Józsefet, jegyzőnek Erdős Lászlót választották. Az egyesület a rendkívül nehéz időkben is megpróbálta élelmiszerrel, ruhával segélyezni a kis árvákat. Szórakoztatásukra verses mesedélutánokat szerveztek. 1917-ben a háború elleni tiltakozás már nyílt. Május l-re az SZDP vezetősége általános munkaszünetet hirdetett. Ez a munkaszünet demonstráció volt a háború s a kormány ellen. 1917. május 1-ét a váci munkásság jelentős része is munkaszünettel ünnepelte. A kormány tiltó rendelkezéseit kijátszva csoportokban, vendéglőkben tartottak tiltakozó gyűléseket. 1918 januárjában az egész monarchiában háborúellenes tüntetések, sztrájkok zajlottak le. Január 13-án, 17-én, 18-án, 20-án tiltakozó gyűléseket, sztrájkokat tartottak. A január 20-i sztrájk országos méretű lett. Bár a kormány előzőleg mindent megtett, hogy a sztrájkokat Budapestre lokalizálják. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja a készülő sztrájkkal kapcsolatosan a következő utasítást adta: „Valamennyi főszolgabíró és polgármester úrnak! Budapesten a munkásmozgalmak komoly alakot öltöttek, a jelek szerint a munkás vezetőség megkísérli, hogy a mozgalomba a vidéki munkásokat is bevonja, s evégből agitátorokat küld ki. Haladéktalanul intézkedjék, hogy a hatósági területén esetleg megjelenő, ily agitátorok működéseikben, ha kell karhatalommal is kímélet nélkül már kezdetben megakadályoztassanak, szükség esetén az agitátorok őrizetbe veendők. Illetőségi helyükre kíséret mellett továbbítandók, bűnvádi cselekmény elköve190