Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (1907–1918)

tűkben és egyéb jogaikban súlyosan megkárosították. Amidőn a munkások ez ellen felszólaltak, akkor egész sorát a felszólalóknak lecsukatták és egyéb módon büntették."

43 1917-ben a militarizált vállalatok és ipartelepek száma ©15, 191&-ban pedig elérte a 900-at.

44 A katonák a fronton, az éhező nők, gyermekek itthon elégedetlenkedtek. Az amúgy is gyakran éhező országban már a háború első éveiben óriási volt az árdrágítás. A piacról eltűntek az alapvető élelmiszerek: a hús, a liszt, a cukor és a zsír. Télen az éhséget rnég a hideg is súlyosbította. A tüzelőhiány szintén országos probléma volt. Vácon pl. 1915 januárjában egy 15 főből álló, mindenre elszánt gyermekcsoport ellopott egy vagon szenet, zsákokba, kosarakba pakolva vitték haza didergő családjuknak.

45 A kormány, hogy a közellátás gondjain enyhítsen, jegyrendszert vezetett be. A háború okozta éhség, nyomor elsősorban az anyákat forradalmiasította. Vácon 19115. május 2-án a városházán lisztutalványért összegyűlt asszonyok betörték az utalványt osztó hivatalnok ajtaját, széttörték a berendezést. A Váczi Hírlap a tömegben elhangzott kiáltásokat idézi: „Három nap óta nem ettek a gyermekeim kenyeret, most is éheznek."

46 1915-ben a váci sajtó már nyíltan írt a nyomorról. „Mi lesz" című cikkében a következőket olvashatjuk: „Hogy óriási nyomorúság van, azt tudjuk, de arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi lesz? Mert mégiscsak hallatlan állapot, hogy egy termelő ország kellős közepén méregdrága pénzen csak 1 kg lisztet kapjon az ember, a hús méregdrága, a zsírnak dupla patika ára van, a piacon még a tejjel is zsarolják a fogyasztót, mert 40—50 fillért kérnek 1 liter tejért."

47 Már a háború első éveiben a kenyér ára 65%-kal, a fehérsütemény ára 150%-kal emelkedett. 1 kg hús ára 90 fillér lett. 1915-ben megkezdődött a rekvirálás. Rekvirálták a búzát, a kukoricát, a burgonyát. A termelők igyekeztek terményeiket elrejteni s feketepiacon értékesíteni. 1916-ban Vácról is eltűnt a tiszta búzából készült kenyér. A kenyérhez 40% árpalisztet és 30% zablisztet kevertek. Novemberben csökkentették a liszt-fejadagokat. Az eredeti liszt-fejadag havonta 7,2 kg volt, ezt az adagot 5 kg-ra szállították le. A világháború 1917-re egyre jobban kimerítette az ország erőforrásait. A monarchia vesztesége 1917 elejéig 700 000 halott, 1,3 millió fogoly s 1 millió rokkant. Az elkeseredés a veszteségekkel egyenes arányban nő, a kormányzat erőszakos kapkodása pedig fokozódik. Az 1914-es IV. te. 5, az 1915. XIII. te. 2 és az 1916. L. te. 7 és 8^as §-a eltörölte a korhatár szerinti korlátozást, s elrendelte, hogy minden munkaképes egyént vezényeljenek ki a frontra. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében pedig az őszi és tavaszi munkák elvégzésére kirendelték az összes felmentett gazdákat, nőket és gyermekeket. 1917-ben bevezették a termésbejelentési kötelezettséget. A zár alá vétel kiterjedt mindazokra a terményekre, amelyeket az 1917. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, kommenció vagy bármilyen más szolgáltatás fejében osztottak.

48 1917-re a több éve nélkülöző országban már izzó a hangulat. A kilátástalan háború elleni tiltakozás most már országos méreteket ölt. A megtévesztettek szeme kinyílt. Mindenki előtt világos már a háború imperialista jellege, s a győzelemben egyre kevesebben hisznek. 189