Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói
hivatal (muqata a), mint szultáni (hass) az 1546. és 1(561. évek között a következő megbízottak, (emin-i mültezim) kezelésében voltak : Yusuf Bosna, az uluf egi yesar, Sinan bey és Abdulrahman a gönüllü csapattest katonái közül. Az egész váci (muqata a) évi jövedelme az 1546. évben 133 538 aqce, míg 1558. évben 459 819 aqce, 1560. évben pedig 1 905 421 aqce volt. E jövedelmek beszedését és elszámolását végezték a fenti megbízottak. Az ő munkájuk végzése során készültek a váci török pénzügyi hivatal napi feljegyzései (muqata a dejterleri), amelyek a különböző kincstári jövedelmek naponkénti elszámolásait tartalmazták 13 . A különböző kincstári jövedelmek elszámolásából, különösen a vámjövedelmek jelentősek, mert a vámot fizető személy nevét, áruját és annak mennyiségét és a vám összegét tünteti fel. A különböző feljegyzések tárgya túlnyomólag vámügyi vonatkozású, ezért a továbbiakban egyszerűen vámnaplónak nevezzük. A váci (muqata a defterleri)-ből több töredékes rész maradt fent. Ezek közül egy kisebb töredékkel; a 967. év Zil higge hó elsejétől, a 968. év Muharrem havának végéig (1560. augusztus 23.—1560. október 21.) szóló kéthónapos feljegyzéssel kívánunk részletesen foglalkozni 14 . A váci (muqata a) időtartam tekintetében legjelentősebb fentmaradt elszámolása szerint 1560'. június 25.—1562. április 23. között, 212 hónap és 18 nap öszszes jövedelme 2 283 652 4 /г aqce volt. Ebből az összes jövedelemből: a vámbevételek 1 853 653 aqce, az összes jövedelem 88,6%-a, amíg az egyéb más jövedelmek csupán 429 999 V2 aqce, az összes jövedelem 21,4%-^a 15 . Az egyéb jövedelmek közé a váci török pénzügyi hivatal hatáskörébe tartozó városok és falvak kincstári szolgáltatásai: vágóhídi adó, vásári illeték, piaci helypénz, terménytized, bírságpénz stb. tartoztak. Ekképpen a váci török pénzügyi hivatal (muqata a) összes jövedelmei 1546 és 1561 között területileg három csoportot képeztek: 1. közvetlenül Vác város közelében; Ipolyság, Hídvég, Balassagyarmat, Pöstyén. Daróca, Hatvan, Fülek, Túra és Tar helységek, 2. távolabb Vác városától délre öt dunai átkelőhely; Ráckeve, Dunaföldvár, Paks, Tolna és Báta helységek, melyeket az 1558. év folyamán csatoltak ide, 3. végezetül maga Vác város fenti szolgáltatásai 10 . A három jövedelemcsoportból Vác város jövedelmei a legjelentősebbek. A váci (muqata a) feljegyzései abban is különböznek a magyar harmincadnaplótól, hogy több, az egyes városokra vonatkozó egyéb belső jövedelmet is feltüntették, amelyek lehetővé teszik a városi belső piac értékelését. A városi piac forgalmának értékeléséhez három egykorú adat szolgál a török feljegyzésekből, így megvizsgálható: az évenkénti országos vásár napjainak jövedelme, az állandó hetipiac illetékének jövedelme és a vágóhidakról beszedett illetékek összege. A váci országos vásárok illetéke, (resm-i panayír), amely a távolsági kereskedelem váci adás-vevéséből származott 17 . Az említett kéthónapos feljegyzés alapján 1560. okt. 16-án a Gál-napi országos vásáron a kocsivám feljegyzései szerint 70—80 db szekér jelent meg 18 . A vásár illetéke 1510 aqce volt. Az állandó hetipiac a két hónap folyamán a következőképpen oszlott meg; 1560. aug. 23.—szept. 22 között hetente: 34, 28, 30, 38 aqce, 1560. szept. 22.—okt. 23. között hetente: 41, 20, 21, 12 aqce illeték jövedelmet adott. Ez az illeték jövedelem a hetipiacokon átlagosan 40—50 piaci elárusítót feltételez 19 . Az állandó hetipiac (resm-i sergi v. sergi-i pazar), a városban alkalmi árusokkal vagy állandó boltokkal működött. A város piac környéki mohamedán tömbjében 12 kincstári bolt török bérlők kezében és a mecset és iskola (medrese) javára kegyes alapítványú 35 (vaquf) bolt volt. Ezenkívül 1—1 bolt volt a piactéren magyarok 139
