Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Történelem - Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói
Vác város gazdasági és kereskedelmi jelentőségét vámhelyének áruforgalma jelentette. A magyarországi vámhelyek a harmincadrendszer keretében működtek, hogy az egyes harmincad vámhelyeket : „a harmincadispán, mint bérlő, a maga embereivel zálog rendszerben kezelte'' 4 . A váci vámhely az ún. belföldi harmincadcsoportba tartozott; a budai, székesfehérvári, ráckevei és magyaróvári vámhelyekkel együtt. A vámhely helyzete az 1526. év után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János kettős ellenkirályságának háborús viszonyai között többször változott. Az 15Э0. évtől kezdve Habsburg Ferdinánd király a magyarországi harmincadrendszert átszervezte 5 . Az átszervezett harmincadrendszerben, a váci vámhely, az óvári főharmincadhivatal, (tricesima capitalis) egyik fiókharmincada lett, az alsó-ausztriai kamara hatósága alatt. Ez az átszervezett vámrendszer Vácon csak akkor érvényesült, amikor éppen Habsburg Ferdinánd király kezében volt a város. Vác város és vámja 1526 és 1544 között nyolc alkalommal cserélt gazdát a két király, majd Ferdinánd király és az eközben megjelent török hódítók között. 1541. évben, amikor Buda az ország fővárosa, török kézbe került, Vác helyzete is megpecsételődött: a törökök Budáról kiindulva az 1542. és 1543. évben már elfoglalták a várost, de visszavették tőlük, végül az 1544. évben foglalták véglegesen el. Az új helyzetben,,amit az 1541—1546. évi török hódítás jelentett, Vác és közvetlen környéke, a Magyar Királyság középső területébe ékelődött török hódoltsági terület előretolt állása lett. A török hódítók Vác városát török végvárrá építették ki: központ a régi püspökvár lett, amelynek kapuja és bástyái voltak csupán kőépítményűek, falai az akkor szokásos palánképítés szerint készültek. A város katonai megerősítéséhez tartozott még négy kisebb erődítmény a városon kívül: Bozok, Palánk, Szanda és Buják. Ezekben az erődítményekben állandó török helyőrség szolgálta Az egykorú török zsoldlajstromok (mevagib deftert) szerint az 1543. évben 426 fő és az 1544—45. évben 321 fő zsoldos katona tartózkodott Vácott 7 . Tehát ebben az időben a váci török végvárakban összesen 3—400 fő helyőrség szolgált. Vác város a török közigazgatás szerint a budai (liva), egyik kerületének (nahiye) székhelye lett. A város lakossága tíz ún. (mahalle) területén oszlott meg. A városban a török katonai vezetőkön kívül három török (subasï) a polgári rendfenntartást biztosította. Az 1546. évi és az 1562. évi török lakosság-összeírásban (tahrir defteri) csak magyar nevű nem-mohamedán lakosok találhatók 8 . Ezek szerint az 1546. évben a családfők száma: 213, az 1562. évben pedig 248 fő, tehát a város nem-mohamedán lakosainak száma 1546. évben megközelítőleg 1491 fő, 1562. évben pedig 1736 fő lehetett 9 . E számhoz a városban tartózkodó török helyőrség és ezek hozzátartozóinak számát hozzászámítva, Vác város 1560. évi lakóinak összesített számát 2500 fő körül határozhatjuk meg 10 . Vácott egy 1570 körül készült török összeírás szerint 374 ház volt; e 374 házból 189 mohamedán török, 172 őslakos magyar és 13 ház görögkeleti szerb vagy bosnyák tulajdonában volt 11 . Vác város vegyes összetételű balkáni város lett, ahol a mohamedán lakosság a várban és a város központjában volt megtelepedve, amíg a magyar őslakosság e központ körül, a város peremén húzódott meg. Az új török betelepülők a város gazdasági és kereskedelmi életének irányítását teljesen a kezükben tartották. A város legjelentősebb jövedelmét adó vámot, szintén átvették és saját vámrendszerük szerint kezelték. Az elvámolás és minden más egyéb állami jövedelem kezelése, bizonyos pénzügyi hivatal, az ún. (muqata a)-rendszer keretében történt 12 . Ez a rendszer a váci kincstári jövedelmek összességének, megbízásos (iltizam) kezelését jelentette. A váci pénzügyi 138
