Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Vass Előd: Vác 1560. évi török vámnaplói

VASS ELŐD (Országos Levéltár, Budapest) : VÁC 1560. ÉVI TÖRÖK VÁMNAPLÓI Vác város az ország három tájegységének; az Alföldnek, a Dunántúlnak és a Felvidéknek természetes találkozásánál fekszik. E területek külföldre is kiterjedő úthálózatának egyik csomópontja már a XVI. század elejére itt jött létre, mivel az Alföldről nyugat felé a legrövidebb út Vác városon haladt át.

1 A Debrecen, Kecskemét és Szolnok városok felől jövő utak Vácnál egyesültek, hogy itt a Dunán átkelve nyugat felé tartsanak, ami által Vác kikötője és révje az egyik legfontosabb dunai átkelőhely lett. A váci révtől nyugat felé három irányba vezettek e kereskedelmi utak.

2 A legfontosabb út, közvetlenül nyugat felé Bécsbe tartott. Ez út mellett ebben az időben a Duna déli partján Bécs és Buda között hajóvontató út és a Dunán Bécs és Vác, illetve Buda között hajóút is létezett. A másik út északnyugati irányba Cseh-, Morvaországba haladt. A harmadik út délnyugati irányba az Adriai-tenger kikötőihez vezetett, hogy innen Velence, Rimini, Bari vagy Nápoly kikötőihez és Észak-Olaszország nagyvárosaihoz szállítsa el a Nagy Magyar Alföld terményeit. Vácon már a XIV. század közepén olyan nagyarányú áruforgalom bontakozott ki, hogy a városban a külföld felé irányuló árucikkek vámkezelésének elvégzésére harmincadhivatal (tricesima) felállítása vált szükségessé. Ebben az időben a város gazdasági és kereskedelmi megerősödését mutatja az, hogy évi négy országos vásárt és állandó hetipiacot tartott. Az áruforgalom állandó biztosítását, részben önálló termelése és piaca, részben a városon áthaladó tranzitkereskedelem jelentette. A XV. század végére Vác város, amely a magyar államalapítás óta püspöki székhely, igen híres ötvös- és üvegiparral rendelkezett. De a kézműipar nagyobb kifejlődését korlátozta az, hogy a város a püspök egyházi-földesúri joghatósága alatt állott, iparosai jobbágyként dolgoztak. A város határában és távolabbi környékén jelentős mezőgazdasági termelés és szőlőkultúra folyt. A XVI. század elejére, Vác társadalmi kötöttségei ellenére, az ország jelentősebb települései közé számított. A város áruforgalmának jelentősebb részét az Alföld területéről nyugat felé, majd onnan visszafelé tartó tranzitkereskedelem biztosította. Ez a tranzitkereskedelem a XIV. század végén jött létre és lebonyolításának egyik jelentős hazai állomása Vác városa lett. Az Alföldről Vácon keresztül nyugat felé kivitt árucikkek közül a szarvasmarha volt a legjelentősebb. A magyar szarvasmarha állandó vásárlói az osztrák örökös tartományokon kívül Velence s a német birodalmi városok voltak.

3 137