Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

STEFAITS ISTVÁN (Vak Bottyán Múzeum, Vác): A VÁCI JÁRÁS ŐSTÖRTÉNETÉNEK RÉGÉSZETI KÉRDÉSEI Területünkön az ember jelenleg ismert első nyomai majdnem kizárólag a „keleti gravetti" elnevezésű őskőkori kultúra népétől származnak. így keleti gravetti leletek kerültek elő az egykori váci téglagyárnál,

1 Verőcén, Nagymaroson, Zebegényben.

2 Egyedül Szobon találtak olyan tárgyat, mely aurignaci jellegűnek is értelmezhető.

3 A Szob-öregfaluról származó lelet felszíni szórványként került elő, így nem dönthető el, hogy szeletai lelőhelyről származik-e, vagy gravettiről.

4 A keleti gravetti kultúra vándorlásának iránya a jelek szerint Szob—Zebegény—Nagymaros—Verőce—Vác volt. Vác egyik történetírója, Karcsú Antal Arzén 1880-ban közli az alábbiakat:

5 „A bécsi geológiai társulat közlönyében (XIV. köt. 104. lap) pedig olvassuk, hogy Stäche úr 186l5>-ben a Kőhíd felé 7 darab kova-késpengét talált. Sajnos, hogy a nemzeti múzeumunkba ezekből egy sem került!" Ezek a leletek minden valószínűség szerint azonosak azokkal az őskőkori leletekkel, melyeket Rómer 1867-ben említ.

6 Vértes László megjegyzi: „Lehetséges, hogy ezek azonos lelőhelyről származnak a ma ismert váci paleolitokkal."

7 Azonos lelőhelyről származnak. A lelőhely pedig az egykori váci „Kőhíd" mellett állott téglagyár alatti löszfal. E lelőhely közelében az 1950-es évek végén és a 60-as évek elején több mammut agyara került elő, míg többi csontjaik hiányoztak. Kézenfekvőnek látszik, hogy az ősember a szőre, bőre és húsa miatt használható állatot sokadmagával elszállította, a számára használhatatlan, egyenként mintegy másfél—kétmázsás agyarakat pedig a helyszínen hagyta. Az agyarak a váci múzeumba kerültek, publikálatlanok. Ugyancsak a váci múzeumba került egy még publikálatlan őselefántfog. Ez a fog az 1960-as évek végén, a paleolit lelőhelytől valamivel távolabb (légvonalban kb. 1,5 km-re), a Naszály hegy oldalában került elő, meredek hegyoldalon, elég nagy magasságban. Mivel az őselefánt sem volt hegymászó állat, a domborzat pedig lényegesen nem térhetett el e helyen a maitól, így fel kell tételezni, hogy az állat az őt üldöző ősember elől menekült az egyetlen szabad irányba. A. Duna-kanyarban talált keleti gravetti leletek két csoportra oszthatók.

8 Az egyik csoportba tartoznak a szobi leletek: kisméretű eszközök, rövid és magas vakarok, rossz minőségű nyersanyagból. A második csoportra a pilismaróti leletek a legjellemzőbbek. Ez változatos nyersanyagú, tökéletesebben kidolgozott kovaeszközökből áll.

9 Ebbe a csoportba tartoznak a váci, a zebegényi és a verőcei leletek.

10 9