Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

Vác vonatkozásában Vértes László megjegyzi, hogy Horváth A. J. a váci téglagyáron kívül még a kishermályi út mellől gyűjtött néhány atipikus szilánkot.

11 A váci járásban tehát a keleti gravetti kultúrának két csoportja fordult meg az őskőkor vége felé. Nyugati, illetve északnyugati irányból érkeztek ide. Ha megnézzük a lelőhelyek jelenlegi mélységét, azok 2,5 és 4,5 méter között váltakoznak,

12 Nagymarost kivéve, ahol a kultúrréteg 1,4 és 2,2 méter között foglalt helyet.

13 A lehúzódott mammutcsordák a jégkorra vallanak, és mivel az utolsó eljegesedés vége kikerekítve mintegy 10 0O0 évvel ezelőtt volt, így az ezzel összefüggő ősemberi leleteket is 10 000 évesnél idősebbnek kell tartanunk. Az alsó időhatár megállapítása nehezebb. Vértes szerint a keleti gravetti kultúra KözépKelet-Európában i. e. 30 О0Ю előtt nem sokkal jelent meg.

14 Ma már tudjuk, hogy a keleti gravetti kultúra elnevezés a felső paleolit sokszínű csoportját jelzi. Váctól délre, a Duna partján, Sződliget váci végénél mezolit lelőhely van.

15 A mezolit lelőhelyek igen ritkák. I. e. 5500 és 5000 között vidékünkön is feltűnnek a földművelő kultúrák első nyomai, és ezzel kezdetét veszi az újkőkor. A harmadik évezredben nyugat felől a Duna mentén vándorolt be hazánk területére az általunk jelenleg ismert első olyan újkőkori kultúra, amely elérte a váci járást. Ez pedig a vonaldíszes kultúra népe volt.

16 A vonaldíszes kultúra telepe és néhány sírja korábban Szobon került elő,

17 majd később Váchoz közelebb, Penc-Sügyipusztán is találtak telepnyomot.

18 Végül a váci Duna-parton is került elő ilyen lelet, késő bronzkori leletekkel együtt.

19 A váci Géza király téren, a vár feltárása alkalmával, 1964 márciusában egy szabályosan kialakított, fényesre csiszolt, átfúrt (nyéllyukas) fekete kőbaltát találtunk.

20 A kőbalták azonban túlélték korukat, és megtalálhatók rézkori lelőhelyeken is, mivel a jelek szerint ez a kőbalta másodlagosan került elő, így újkőkori eredete nem bizonyítható. Vác egyik történetírója, dr. Tragor Ignác több könyvében is ír arról, hogy Vác területén és közvetlen környékén az újkőkorra jellemző tárgyak kerültek elő, méghozzá nem is kis mennyiségben. Sajnos azonban a pontos lelőhelyeket nem közli, így azok hitelesítése nem lehetséges. így beszél Tragor többek közt kőbaltákról, kővésőkről, őrlőkövekről és agyagedényekről, melyek Vácról és közvetlen környékéről a Magyar Nemzeti Múzeumba, a bécsi földtani intézetbe, sőt a londoni British Múzeumba kerültek.

21 Járásunk rézkora i. e. 2200 és 1900 közé tehető. A korai rézkori kultúrák közül a lengyeli kultúráról egészen a legutóbbi évekig úgy tudtuk, hogy nem jött át a Duna bal partjára, és Pomáznál közelebb nem jutott járásunkhoz, azonban Kalicz Nándor 1970-ben megjelent dolgozatában kimutatta, hogy a lengyeli kultúra a váci járás egész területére kiterjedt.

22 A réz és a rézkori eszközök igazi elterjedése a bodrogkeresztúri kultúrához fűződik, melynek Vác területén is voltak lelőhelyei, magában a városban sírok, a Pogányváron pedig telepnyomok.

23 A kultúra népessége a váci Duna-könyököt megkerülve nyugat felé haladt tovább, mint az környékünk lelőhelyeiből lemérhető. A népesség igazi megszaporodása azonban a baden-péceli kultúrához fűződik, mely i. e. 2O00 körül éri el a Duna-kanyart déli irányból, a Duna—Tisza köze felől. Vác város területén már eddig is több lelőhelye ismeretes. így a mész10