Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Topál Judit: Bronzkori lemezdiadém Ócsáról
végeket egymásra hajtva viselték. Л felsőújvári töredékekkel 37 nem a kemecsei, hanem az ispánlaki darabok 38 és a medvegyivcei öv 39 hozhatók párhuzamba. Mindkettő a késő bronzkor végére keltezhető. Az analógiaképpen hozott csabrendeki 40 és tápéi 41 lemezes, késő bronzkori övek (Reinecke BK. С—D) pedig a halomsíros fémművesség termékei, vésett vonalköteg díszítésükkel ugyanazon típust képviselik, mint a Szeged—nagyszéksósi gazdagon díszített darab 42 . Visszatérve a diadémokhoz a kemecsei darabbal lezárható azon fémművességi kör termékeinek sora, amelyhez az ócsai fejdísz is tartozik. A halomsíros elemek fokozatos beáramlásával az új népcsoport etnikailag is kimutatható a korábbi mészbetétes, vatyai, füzesabonyi területeken. Korai halomsíros temetkezés emléke a csabrendeki sír koponyáján talált diadém, s egyben az egyetlen hiteles késő bronzkori darab 43 . Vésett vonalkötegekből álló díszítése alapján közeli rokonságot mutat a fentebb említett halomsíros Övekkel, hármas bütyökdudor dísze pedig helyi, középső bronzkori hagyományokra vezethető vissza. Díszítése alapján ugyanehhez a fémművességi körhöz kapcsolható, és a csabrendeki diadém párhuzamaként hozható a hármas bütyökdudorral, poncolt vonalkötegekkel díszített sármelléki lemez 44 , amely a fentiek alapján, valószínűleg diadém töredéke. A Dunától keletre lévő területekről a valóban igen késői medvegyfalvi darabon kívül 45 hiteles késő bronzkori halomsíros lemezdiadémot nem ismerünk. A Reinecke BK. D—HA időszakra tehető lemezes és tordírozott abroncsdiadémok nagy spirálisokkal, pl. Blatnica 46 , Istenmező 47 , Rimaszombat 48 , Vácszentlászló 49 stb. az ékszertípus korban távol eső, továbbfejlesztett formáit képviselik. Az említett diadémok túlnyomó többsége sírból, éspedig jó néhány esetben hitelt érdemlően csontvázas sírból, a halott fején került elő (Byblos 50 , Vörs 51 , Törökkanizsa 52 , Vychapy-Opatovce 53 , Hurbanovo-Ógyalla 54 , Velky-Grob 55 . Gemeinlebarn, két db 56 , ' Gedersdorf 57 , Spitz 58 , Straubing 59 , Dunapentele — négy vagy öt db 60 , Lovasberény—Jánoshegy 61 , Csabrendek 62 ). Ékszer- vagy raktárleletből származó diadém rendkívül kevés, tulajdonképpen csak a vukovari, ke^ mecsei és a medvegyivcei darabokat sorolhatjuk ide, tehát lelőhelyünktől meglehetősen távol eső területekről származnak. E tények felvetik azt a gondolatot, hogy az ócsai diadém esetleg öv lehet 63 . Ez ellen szól azonban — a fentebb felsoroltakon kívül — a lemez mérete; 54 cm hosszúsággal aligha gondolhatunk egy mégoly karcsú derék felövezésére, a valódi övek gyakran a 80—100 cm hoszszúságot is elérik, pl. Nagyszéksós 64 , Nagybáka 65 . Kétségtelen viszont, hogy az ócsai darab alsó szegélyén valamiféle lecsüngő díszre engednek következtetni a kettős lyukak, de a lelet kísérő- (mint már említettük, koszideri típusú) ékszerei közül egyik sem tölthette be ezt a szerepet anélkül, hogy sérüléseket ne okozott volna viselőjének. E nagyméretű és súlyos csüngők övre erősítve sokkal inkább elképzelhetők, mint ahogy azt a korabeli idolok bevésett ruhadíszein láthatjuk, pl. Klicevac 66 , Dalj 67 . Ugyanakkor azonban a klicevaci idol fején talán éppen diadémot jelző ábrázolás s azzal kapcsolódó háromszög alakú, bár kis méretű csüngődíszek sora látható. Mindenesetre az ócsai együttes alapján — éppen ékszerlelet volta s az egyes típusok korlátozott száma következtében — a bronzkori ruha viselet rekonstrukcióját megkísérelni felelőtlenség lenne. Ehhez gondosan feltárt, hiteles sírok 68 , valamint az egész bronzkor plasztikus és egyéb emberábrázolásainak rendkívül alapos elemzése szükséges 69 . Az eddigi, csontvázas sírokban előkerült diadémok bizonyíthatóan női viselet tartozékai, Bóna feltételezése szerint a nemzetségi vagy inkább a törzsi arisz7
