Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Irodalom - †Mezősi Károly: Kisebb Petőfi-tanulmányok

Jaj de csalfa ... (1862) Jaj de csalfa, jaj de csalfa Nem búsulok, nem búsulok A leány, Én többet, Hány elhagyta a kedvesét, Nem hullatok, nem hullatok Jaj de hány! Több könnyet, De nem marad büntetlenül Vannak lányok, találok én Egyik sem, Magamnak: Mert a csalfát nem szereti Ki engemet örömest meg Senki sem. Csókolgat! Bátorító c. verse (1863) csatadal. Felhívás a német uralom ellen, a szabadság kivívására (részletek) : Bátran fiúk a haza védelmére Kiki vegyen éles kardot kezébe Vagy meghalni vagy győzelmet kiáltni Harcoljunk hát mindnyájan vagy haljunk mi. Az utolsó szívdobbanás, verésig Harcoljunk hát hű magyarok csepp vérig. 1864 nyarán örömmel hagyta el Pestet, hol „annyit szenvedett". Búcsúszava csak a barátaihoz szól. Ha mindenki olyan jó lenne, mint a barátai : Mily boldog volna akkor az egész világ, S nekem se volnának keserveim ... Ismerjük fordításait, átdolgozásait franciából, németből és 1870-ből egy orosz népdalát. Korán jelentkező súlyos betegsége idején a versei, sajnos, egyre ritkábbá váltak. Fennmaradt egy későbbi jegyzetkönyvecskéje, s ebben már csak ilyen töredékeket találunk: Huszonegy és máris annyit éltél — ötven évre is sok lenne tán S boldogságot még sem élvezel Annyit se, mint egy szolgáló Egy vasárnap délután. A tehetetlenség vádjával szemben a sírgödör szélén az őt búcsúztató barát vette védelmébe Petőfi Zoltán emlékét: „Ne engedd baráti szeretet megsérteni megboldogult páratlan szerénységét: de add ajkaimra a szavakat igazság! kimondom azt, hogy a várakozás, mit a megboldogulthoz kötöttünk, nem volt alaptalan .... csak egy hiányzott nála: az egészség P» Mennyit vádolták a költő fiát azért, hogy „izgékony idegzete, könnyen gyúló képzelme és talán rossz társaság... feldúlták életszervezetét." Korai elmúlásából a halál órájában is okulást kerestek az ifjú számára, „mely vajha fölismerje az új sír fölött magasuló igaz tanulságot". Az ellenőrizhetetlen „emlékezések" tudtak egy bárónőhöz fűződő szerelmi kapcsolatáról, egy orosz herceg társaságában folytatott bécsi mulatozásairól. A gyilkos kór, a tüdővész pedig jött volna 330