Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Gy. Petényi Katalin. Jel és jelentés Ámos Imre művészetében

III. A SZIMBOLIKUS JELEK JELRENDSZERRÉ ÉPÜLÉSE Vizsgáljuk meg most már a szótár szóanalógiájára Ámos Imre festményeinek és grafikáinak jeltárát. Drámai tömörségű képi jelei egyrészt az értelmetlen pusztulásra és az emberi értékek védelmére vonatkoznak — tehát a jelen közvetlen, tragikus megnyilvánulásai, másrészt a jövőben, az igazság győzelmében hinni tudó humanista ember reménykedésének szimbolikus megfogalmazásai. Az emberi lét végső pólusait magába záró vízió a következő jel- és jelentéscsoportokból épül szerves egységgé: A pusztulás — fasizmus — háború képi jelei Őrjöngő démon: A szőrös testű tomboló szörny a fasizmus egyértelmű szimbóluma. A szörnyű óra, 1941, tus. Az alapjaiban feldúlt világot jelképező, lábával lefelé fordított asztalon szárnyas szörnyfigura hadonászik. A Háború (1939, tus, gouache) és a Sötét idők I. (1940, tus) с rajzok ördögien vicsorgó fantomja visszataszító megjelenésében még erőteljesebben sűríti magába e jelentést. Brutális hentesfigura: az emberi pusztítás másik megszemélyesített jele. Álmodozás, 1939, tus. Az „álmodozó" hentes óriás baltájával saját mutatóujját vágja le. Látomás, 1943, tus. A dagadt, vastag nyakú hentes erővel szorítja bárdja alá a szárnyas angyal törékeny testét, önkéntelenül idéződnek fel bennünk József Attila sorai: „Dagadt hentes bárdja vágjon át tátott szájadba hulljon bé a hó." Kés — bárd — tőr — szurony: a háború gyilkos eszközei. Háború, 1944, tinta. A gúzsba kötött szenvedő ember mellett farönkbe vágott balta. Látomás koporsóval, 1939, tus. Virággal átkötött koporsó mögött brutális arcú férfi szuronya szegeződik az égre. Álmodozás, 1939, tus. A kutya fejébe szúrt konyhakéssel figyeli a szörnyű víziót. 272