Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Néprajz - Novák László: Halottkultusz és fejfatípusok Albertirsán
a hétköznapi valóságban gyökerezik, a királyi, ill. királynői korona a népi vágyakozás irreális jelképe lehet, a csillag a fényt, az örök életet jelképezheti. A gomb (gömb) szintén az életre utalhat: egyes vélekedések szerint emberi fejet vagy a nap szimbolizálását rejtheti magába (I. A.). 24 A síron lévő fejfa tehát továbbra is tanúskodik az egykori emberről. A fejfa mintegy életfa áll elénk virág alakjában, amely virágtartóban gyökerezik s gombdíszek, egy-egy vagy két-két tulipánfej, ill. nagycsillag váltakozása után a fej- vagy csúcsrészen az említett koronamotívumokban végződik. A fény jelképezésével nemcsak az elmúlt, hanem az örök élet jelzése is kibontakozik előttünk. b) A tábla alakú fejfák néhány szép darabja fellelhető az irsai evangélikus temetőben. Ezek elsősorban domborművű faragásukkal hívják magukra a figyelmet (VI. C, VI. D., VI. E.). Feltehetően ez a fejfaforma régebbi típusú sírkövek hatására alakult ki, monumentális méretekkel és gazdag faragásos díszítéssel. c) A fejfák harmadik típusába soroljuk azokat az egyszerűen faragott oszlopsírjeleket, amelyek az obeliszk formájú síremlékek mintájára készültek (III. E., III. F., III. G., III. H. VI. F., VI. G.). E fejfák századunk tízes éveiben jelentek meg az albertirsai temetőkben. Néhány ilyen egyszerű oszlopfejfa összhatásában szintén az emberalak hatását kelti (V. A., V. В., VI. В.). Különösen vonatkozik ez a megállapítás egy másfél éves gyermek fejfájára, amelynek felső részét leányka fejének alakjára képezték ki (VI. A.). Ezeken az oszlopfejfákon csak vésett síkdíszítést találunk. 25 Leggyakoribb ornamenselem a cserépből kiágazó növényinda, melynek értelmezését keresve inkább szomorúfűz keresztényszimbólumhoz kapcsolhatjuk, mint az életfa honfoglalás előtti eredetű motívumához. Állításunkat az is alátámasztja, hogy éppen az újabb formájú sírfákon jelentkezik, a régebbi eredetű cifrafejfákon nem található meg ez a motívum. összegezés Bár a dolgozat az albertirsai fejfákat állítja a vizsgálat középpontjába, szükségesnek látszott e problémát tágítani, beilleszteni az egész halállal kapcsolatos szokásrendszerbe és hiedelemkörbe. A halálhoz kapcsolódó jelek között megkülönböztettünk az ember fizikai állapotából következőket, olyanokat, amelyek az elhunyt ember szellemi világához kapcsolódnak. E rendszerbe jói illeszkedik a sírjel, a fejfa, mint az élők sorából kimúlt ember létének szimbóluma. Az albertirsai cifrafejfák stílus jellegét а több variációban jelentkező motívumok — mint pl. a tulipánkehely, csillag stb. — határozzák meg. Ha az Albertirsával szomszédos községek temetőit járjuk, sok hasonlóságot figyelhetünk meg. Különösen a pilisi evangélikus temetők fejfái hasonlítanak az albertirsaiakhoz, amelyeket szintén tulipán-, csillag-, virágtartó- stb. motívumok díszítenek (VII. A—H.). Mind Pilisen, mind Albertirsán evangélikus szlovákok élnek. Ez a tény a motívumrendszer hasonlóságát látszólag magyarázza, de figyelembe kell vennünk, hogy Alberti, Irsa és Pilis telepítése nem egyidőben s nem egy helyről történt. A fejfák motívumrendszerének eredetét illetően kézenfekvő volna ugyanis azt feltételezni, hogy a szlovákok magukkal hozták a fejfák díszítőelemeit. Ennek sem bizonyítása, sem elvetése nem történhet meg mindaddig, amíg egy, az egész Kárpát-medencét felölelő fejfakataszter el nem készül, mivel a szlovákok eredeti lakóterületéről irodalmi és tárgyi ismereteink nincsenek. 25a Áttekintve a néprajzi publikációk sorát, sok hasonlóságot fedezhetünk fel Albertirsa és egyes erdélyi és szilágysági falvak temefôi'kozott is. 26 Ám ez nem 212
