Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - Novák László: Halottkultusz és fejfatípusok Albertirsán

A halál beállta után a szomszédok tudják meg leghamarabb a hírt (akik sok esetben segítkeznek a halottas háznál), majd a harangok meghúzattatásával az egész faluközösség értesül az eseményről. A falubéliek részéről is megnyilvánuló gesztus: még a határban dolgozó férfi is megemeli a kalapját, a nők pedig keresztet vetnek a szokatlan időben felzúgó harangszó hallatán. A nagyharang kongása a férfi, a kisharangé a nő elmúlását jelzi a falu szamára. Ezután óránként, kétóránként húzatják a harangokat. Minél gyakrabban harangoznak és minél több verset húznak, annál módosabb család halottjára hívja fel a figyelmet a harangzúgás. Az utóbbi évtizedekben vált gyakorlattá, hogy a halálhírt jelző cédulát nemcsak a templom ajtaján és a koporsósüzlet kirakatába teszik ki, hanem felragasztják a halottas ház kapujára is. 3. A halottat régebben sem tartották egy-két napnál tovább a lakóháznál, s különösen nyáridőben nem. (Ilyenkor marhahólyagba helyezett jeget tett az öltöztetőasszony a halott hasára.) Az elhunyt tetemét koporsóba helyezve a szoba közepére állított asztalon vagy pokróccal és lepedővel letakart, két székre fektetett deszkán ravatalozzák fel. A halott fejénél és lábánál két-két gyertyát állítanak, amit a virrasztás kezdetekor gyújtanak meg. A halált követő első este, sötétedés után kezdődik a virrasztás, s ilyenkor a rokonok, szomszédok is eljönnek a halottas házhoz. Az evangélikusok és katolikusok is kb. egy órán áf imádkoznak, ill. zsoltárokat énekelnek a ravatal körül ülve. Közben-közben felemlegetik az elhunyt jó tulajdonságait, cselekedeteit. A csoportos együttlét ideje alatt sem ételt, sem italt nem fogyasztanak. Miután szétszéled a gyászoló gyülekezet, kezdődik a tulajdonképpeni virrasztás. A halottas család gyermekei rokonokhoz vagy a szomszédba kerülnek éjszakára, a halottal csak a felnőttek maradnak tovább, akik az egész éjszakát felváltva ébren töltik. A testből elszálló lélekkel a család továbbra is tartja a kapcsolatot. Ez történik akkor is, mikor a halott mellett virrasztanak. A virrasztás — felfogásuk szerint — nem csupán tiszteletadás, hanem a lélek további boldogulásának elősegítése is. A koporsó mellé helyezett négy gyertya lángja jelképezi az örök világosságot, a túlvilági életet a lélek számára. 4. Húsz-huszonöt éve még a háztól temettek. A negyvenes évek végén az evangélikusok felépítették a ravatalozóházat a temetőben, azóta ott végzik a temetési szertartást. A háztól való temetéskor a halottat az udvaron ravatalozták fel, s a búcsúztatás után vitték a temetőbe. Századunk első felében még két vagy három farúd segítségével történt a szállítás. Ha kisgyermek volt a halott, keresztanyja vitte az ölében, ha fiatal leány, a hasonlo~korú legények. Legényembert a barátai, az idősebbeket pedig a rokonság férfi tagjai vitték. Könnyebb volt a fából ácsolt Szent Mihály lován való szállítás. (Ujabban halottaskocsin viszik ki a temetőbe a halottat, röviddel a halál után.) A temetés napján a gyászoló családon kívül a rokonok, barátok, ismerősök is feketébe öltöznek, s így kísérik utolsó útjára az elhunytat. A gyászolók régebben a koporsót vivők után vonultak végig a községen. (Ma a gyászkocsi után csupán a közvetlen hozzátartozók kísérik a halottat. A sor legelején minden esetben férj vagy feleség, szülők és testvérek haladnak, utánuk a rokonok, majd a barátok és ismerősök következnek.) A temetőben, a már előre elkészített sírgödör mellett történik az utolsó búcsúztatás. A pap megszenteli a sírgödröt és a koporsót (katolikusoknál), s utána helyezik az elhunytat örök nyugodalomra. Temetéskor az egész faluközösség kiveszi részét a gyászból. Sokan elmennek a temetésre azok közül is, akik semmilyen kapcsolatban nem voltak az el208