Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Sz. Bányai Irén: A „parasztirattárak” jelentősége az újkortörténeti muzeológiában

kötelező népoktatás hatására (sőt a parasztpolgári rétegnél a polgári iskolákat is figyelembe kell vennünk), mely tényezők szintén hatással voltak a paraszti , ,ir attermelésre". Az ezt megelőző időből néhány robotkönyv, végrendelet, vagyonleltár talál­ható csupán. A kiváltságos területek (Jászság, Kunság, Hajdúság) és a kisnemesi falvak parasztsága a sajátos jogi helyzetből következően a feudalizmusban gyö­kerező, más természetű öntudattal, következésképpen: a feudális előjogokat, ki­váltságokat bizonyító iratokkal rendelkezik. 2 Ez utóbbi „parasztirattárak" vizs­gálatát nem tekintjük feladatunknak, példáinkat a Cegléden gyűjtött, s a ceglédi Kossuth Múzeum dokumentációs gyűjteményében őrzött irattárakból választjuk. Ennek a dokumentumegyüttesnek gyűjtése és megőrzése véleményünk sze­rint elsősorban a múzeumok feladata. A begyűjtésük igen sürgető, hisz a tár­sadalmi viszonyok, a paraszti életmód megváltozása miatt a leszármazottak szá­mára éppúgy értéktelenné válik az ősök ügyes-bajos dolgait dokumentáló irat­csomó, mint ahogy lomnak minősül a régi gazdálkodási eszköz, a már divatja­múlt öreg bútor vagy a mesterségek elavult szerszámkészlete. Nem véletlenül hangsúlyoztuk a gyűjtésnél, megőrzésnél és feldolgozásnál is a múzeumok szere­pét, hiszen — iratanyagról lévén szó — a levéltárak is szóba jöhetnek ilyen sze­repkörben. A „parasztirattárakat" — ezt előzetesen meg kell állapítanunk — a levéltár nem köteles begyűjteni, hiszen az iratok zömmel — levéltári meg­határozás szerint — ún. „értékhatáron aluli" darabokból állnak, melyeket a levél­tári szabályok szerint a hivatalos fondókból is selejtezni szoktak. Gyakorlatilag nincs is lehetőség a gyűjtésre, hiszen nem kerül olyan közvetlen kapcsolatba a levéltár a parasztgazdaságokkal, mint a múzeum. Ezekhez az iratokhoz szinte minden esetben néprajzi és történeti tárgyak is kapcsolódnak, azokkal együtt kerülnek a múzeumi gyűjteménybe, s ez különösen indokolja, hogy a tárgyakat és iratokat komplex együttesként múzeumban őrizzük. A „parasztirattárak" be­sorolhatók lennének ugyan a levéltári rendbe — ugyanúgy a gyűjteményes fondba tartoznának, mint egy kis- vagy középnemesi család irattára —, azonban az ilyen besorolásra nem történt kísérlet a levéltári gyakorlatban, talán éppen azért, mert levéltári szempontból az iratok — mint később utalunk rá — „érték­telenek". 2. A „parasztirattár" fogalmi meghatározásakor megkülönböztettük a „hiva­talos" és a „magánjellegű" iratok csoportját. A következőkben — példaképpen — két, egymást szerencsésen kiegészítő irattárat mutatunk be abból a szempont­ból, hogy a különböző hivatalokból származó, hivatalos célú okmányok, iratok közül melyek maradhattak meg együtt. E 15—20 holdas ceglédi parasztcsaládok irategyüttese a maga esetlegességében, hiányosságában is tipikus vonásokat hor­doz, annyiban viszont eltér a tipikustól, hogy az oldalági rokonok között iparo­sokat is találhatunk. 3 I. Feudalizmus kori iratok a) Dézsmakönyv (1786-tól) b) Robotkönyv c) Szíj gyártócéhhez benyújtott panasz (1850) U. Kapitalizmus kori hivatali iratok a) Űrbéri peres iratok (pl. maradványföldváltság befizetését igazoló könyv, 1887; erdő- és kenderföldtaxa és örökváltsági könyvecske, 1875; úrbéri perkölt­ség kivetéséről szóló könyv, 1878—1883) 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom