Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Történelem - Sz. Bányai Irén: A „parasztirattárak” jelentősége az újkortörténeti muzeológiában
kötelező népoktatás hatására (sőt a parasztpolgári rétegnél a polgári iskolákat is figyelembe kell vennünk), mely tényezők szintén hatással voltak a paraszti , ,ir attermelésre". Az ezt megelőző időből néhány robotkönyv, végrendelet, vagyonleltár található csupán. A kiváltságos területek (Jászság, Kunság, Hajdúság) és a kisnemesi falvak parasztsága a sajátos jogi helyzetből következően a feudalizmusban gyökerező, más természetű öntudattal, következésképpen: a feudális előjogokat, kiváltságokat bizonyító iratokkal rendelkezik. 2 Ez utóbbi „parasztirattárak" vizsgálatát nem tekintjük feladatunknak, példáinkat a Cegléden gyűjtött, s a ceglédi Kossuth Múzeum dokumentációs gyűjteményében őrzött irattárakból választjuk. Ennek a dokumentumegyüttesnek gyűjtése és megőrzése véleményünk szerint elsősorban a múzeumok feladata. A begyűjtésük igen sürgető, hisz a társadalmi viszonyok, a paraszti életmód megváltozása miatt a leszármazottak számára éppúgy értéktelenné válik az ősök ügyes-bajos dolgait dokumentáló iratcsomó, mint ahogy lomnak minősül a régi gazdálkodási eszköz, a már divatjamúlt öreg bútor vagy a mesterségek elavult szerszámkészlete. Nem véletlenül hangsúlyoztuk a gyűjtésnél, megőrzésnél és feldolgozásnál is a múzeumok szerepét, hiszen — iratanyagról lévén szó — a levéltárak is szóba jöhetnek ilyen szerepkörben. A „parasztirattárakat" — ezt előzetesen meg kell állapítanunk — a levéltár nem köteles begyűjteni, hiszen az iratok zömmel — levéltári meghatározás szerint — ún. „értékhatáron aluli" darabokból állnak, melyeket a levéltári szabályok szerint a hivatalos fondókból is selejtezni szoktak. Gyakorlatilag nincs is lehetőség a gyűjtésre, hiszen nem kerül olyan közvetlen kapcsolatba a levéltár a parasztgazdaságokkal, mint a múzeum. Ezekhez az iratokhoz szinte minden esetben néprajzi és történeti tárgyak is kapcsolódnak, azokkal együtt kerülnek a múzeumi gyűjteménybe, s ez különösen indokolja, hogy a tárgyakat és iratokat komplex együttesként múzeumban őrizzük. A „parasztirattárak" besorolhatók lennének ugyan a levéltári rendbe — ugyanúgy a gyűjteményes fondba tartoznának, mint egy kis- vagy középnemesi család irattára —, azonban az ilyen besorolásra nem történt kísérlet a levéltári gyakorlatban, talán éppen azért, mert levéltári szempontból az iratok — mint később utalunk rá — „értéktelenek". 2. A „parasztirattár" fogalmi meghatározásakor megkülönböztettük a „hivatalos" és a „magánjellegű" iratok csoportját. A következőkben — példaképpen — két, egymást szerencsésen kiegészítő irattárat mutatunk be abból a szempontból, hogy a különböző hivatalokból származó, hivatalos célú okmányok, iratok közül melyek maradhattak meg együtt. E 15—20 holdas ceglédi parasztcsaládok irategyüttese a maga esetlegességében, hiányosságában is tipikus vonásokat hordoz, annyiban viszont eltér a tipikustól, hogy az oldalági rokonok között iparosokat is találhatunk. 3 I. Feudalizmus kori iratok a) Dézsmakönyv (1786-tól) b) Robotkönyv c) Szíj gyártócéhhez benyújtott panasz (1850) U. Kapitalizmus kori hivatali iratok a) Űrbéri peres iratok (pl. maradványföldváltság befizetését igazoló könyv, 1887; erdő- és kenderföldtaxa és örökváltsági könyvecske, 1875; úrbéri perköltség kivetéséről szóló könyv, 1878—1883) 162
