Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Történelem - Sz. Bányai Irén: A „parasztirattárak” jelentősége az újkortörténeti muzeológiában
b) Adóügyek (pl. „községi pótlékkönyvecske", 1858; út- és katonabeszállásolási pótadó kivetését és befizetését igazoló füzet, 1891; közmunkakönyv, 1883— 1891; hadmentességidíj-könyvecske, 1879—1881; adóívek, adókönyvek: föld-, fogyasztási és házadóívek folyamatosan a XIX. sz. közepétől; a ceglédi kaszárnya építésére tett ajánlat és a befizetést igazoló nyugta; rekvirálási jegyzék, 1917; bor- és szeszfogyasztási adókönyvek; bortermelési adó fizetési bárcái; borbejelentési és vizsgálati ívek a XIX. sz. végétől folyamatosan stb.) c) Egyházi adóügyek (az egyháziadó-könyvek mellett templomépítési adóívek, harangadó befizetését igazoló nyugták) d) Cegléd városától kapott értesítések (hadkötelezettség alól való felmentés; adófelemelésről és pótadó kivetéséről szóló értesítés; Cegléd város költségvetési előtérve, 1882; Cegléd városi szabályrendelet, 1883) e) Telekkönyvi értesítések (adásvétel, bekebelezés stb.) f) Bírósági végzések (hagyatéki végzések, haszonélvezeti jog stb.) g) Arvaszéktől érkezett levelek, végzések. III. Társulati, egyesületi tagsággal kapcsolatos iratok a) Az „Alszegi Legeltetési Társulat" lajstromkönyve (1857—1864) b) Ipartestületi tagdíj-befizetési nyugták (1880-as évek) c) A „Népkör-Egylet" tagdíj-befizetési nyugtái (1870—1880-as évek) d) A „Gerje—Perje Vízszabályozó Társulat" üzletkimutatásai, költségvetési tervezetei, meghívói (1890—1930) e) A „Ceglédi Téglagyár RT." alapszabálya (1884) f) A „Ceglédi Ipar- és Kereskedelmi Bank RT." üzletkimutatásai, meghívói (1920—1930-as évek) g) A „Ceglédi első tej és saját egyéb gazdasági termékeit értékesítő szövetkezet" részjegyei (1908) h) A „Ceglédi Gőzmalom RT." meghívója és zárszámadása (1908). Az iratfélék ilyen címszerű felsorolása is egyértelműen mutatja, hogy ezek jó részének eredetije (máskor fogalmazványa) a közhivatalok, szervezetek, intézmények, társulatok levéltári fondjában is megvan, illetve meglehet, ha különböző selejtezéseknek, iratpusztulásnak nem esett áldozatul (illetve nem minősült „értékhatáron aluli" iratnak). Az is nyilvánvaló, hogy ezek a véletlenszerűen megmaradt egyedi iratok önmagukban, a kibocsátó szerv egyéb iratainak ismerete nélkül keveset mondanak. Számunkra viszont nem is egyedileg az iratok, hanem az irategyüttes a lényeges, mert ebből egy mezővárosi közösség legkisebb gazdasági egységének, a családnak társadalmi helyzetét, jogait, kötelességeit és kapcsolatrendszerét ismerhetjük meg. A család megismerésére pedig más forrástípus nem nyújt ilyen bőséges anyagot. 3. Ha az előzőekben arról beszéltünk, hogy a „parasztirattárak" hivatalos iratainak legfontosabbjai (általános és magánfontosságú iratok) — legalábbis elvileg — a megfelelő levéltári fondban is megtalálhatók, arról is szólnunk kell, hogy esetenként olyan iratanyag is felbukkan a családi iratok között, melynek nyilvánvalóan a levéltárban lenne a helye, hiszen valamely iratképző szerv hivatalos irataként keletkezett. A levéltári fondból valamilyen ok miatt kikerült iratokkal most nem foglalkozunk, nyilvánvaló, hogy ezeket vissza kell illeszteni a megfelelő helyre. Van azonban az iratoknak egy sajátos csoportja, mely mindenképp határeset. Ilyen a fentebb említett „Alszegi Legeltetési Társulat" lajstromkönyve 4 , amely a társulat megszűnésének évében a család egyik tagjánál íi* 163
