Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

1900-ban ír, olvas 9208, nem ír, nem olvas 7108. Az adatok bizonyítják a 10 év alatti változások negatív tendenciáját.

23 A nyomorúságos élet- és munkakörülmények között élő munkások és agrárproletárok a századfordulón Vácon is szervezkedni kezdtek. Az első munkásokat összefogó egylet az 1867-ßten alakult Váci Dalkör volt. A dalkör sokat tett az iparosifjúság összefogásáért. 1881 júniusától 1883 februárjáig a váci államfogház rabja Frankéi Leó. Innen írja Marxnak felesége halála alkalmából vigasztaló levelét. A 80-as évektől országszerte erősödnek a munkás- és agrárszocialista mozgalmak. A XIX. század második felében megindult a magyar parasztság felbomlása, jelentékeny többségének elszegényedése, proletársorba süllyedése. 1870-ben az agrárproletariátus Erdélyt, Horvátországot és a határőrvidéket nem számítva, a mezőgazdasággal és erdőgazdasággal foglalkozó lakosság 63%-át adta.

24 A 80-as években befejeződtek a hatalmas gát-, útépítő, folyamszabályozási munkálatok, ez új, hatalmas munkástömegeket szabadított fel, s zúdított vissza a mezőgazdaságba.

25 Az 1870-es, 80-as évektől megindul az ipari munkásság szervezkedése. Harcolnak a munkanap megrövidítéséért, a vasárnapi munkaszünetért, s a bérek emeléséért. Követeléseik alátámasztására sztrájkba léptek a budapesti asztalosok, kőfaragósegédek, a pékek, a pécsi, a brennbergi bányászok. 1881-ben a Neuschloss-féle parkettagyár munkásai 15%-os béremelést követeltek. 1889-ben 3 hadfelszerelési gyárban, a Machlup-, Schmitt- és a Bernfeld-féle gyárban indult bérmozgalom.

26 Az államhatalom fokozott figyelmet fordított a munkásság szervezkedésére. A Tisza-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar munkásságot elszigetelje a külföldi munkásmozgalomtól. Tisza Kálmán szerint a kormány feladata: „munkásainkat a külföldről ide cipelni szándékozott „métely" ellen a lehetőségig megóvni."

27 Vácon a munkásmozgalom viszonylag későn indul meg, a 90-es évek második felében. Ennek egyik oka a püspök város erős katolikus szelleme, másik a késői iparosítás. Az első sztrájk Vácon állítólag 1892-ben tört ki a vasútállomás raktárában. A sztrájkolok magasabb béreket s rövidebb munkaidőt követeltek. A sztrájkról Tihanyi Ernő ír kéziratában, forrásmegjelölés nélkül. A sztrájk nyomaival sem a korabeli sajtóban, sem á levéltári anyagban nem találkoztam. Vácról a 90-es évek második feléig a munkásmozgalmi ügyekben nemleges jelentések érkeztek a főispánhoz. 1893-ban Vác polgármestere jelenti a főispánnak: „Vácz városában Pártkörök nem léteznek, amennyiben az országos képviselő-választások alkalmával alakulnak, a megejtett választás után feloszlanak."

28 Holott 1893-ban Pest— Pilis—Solt—Kiskun vármegye területén ekkor már 26 pártkör van. (Nagykáta, Abony, Cegléd, Nagykőrös, Monor stb.) A váci polgármester még 1897-ben is azt jelenti a főispánnak, hogy a munkáskongresszus előkészítésével Vácon senki sem foglalkozik.

29 Ugyanekkor Pest megye többi városaiból élénk szervezkedésről adnak hírt. A váciak sem a ceglédi, sem a dunapataji földmunkáskongresszuson nem képviseltették magukat. Az 1897-es országos aratósztrájk idején a polgármester azt jelenti, hogy „városunkban agrárszocialista mozgalmak egyáltalán nem észlelhetők, ilyenek itt soha elő sem fordultak, s ennélfogva május elsejére agrár-szo14Э