Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

ALFÖLDI VILMA (Vak Bottyán Múzeum, Vác) : VÄC MUNKÁSMOZGALMA I. A magyar ipar egyenletes fejlődését a kiegyezés után is akadályozta az Ausztriától való függés. Az ipar és a kereskedelem fejlődésének lehetőségei azonban a kiegyezés után kétségtelenül kedvezőbbé váltak. A kiegyezést megelőző gazdasági, politikai válságot a politikai helyzet konszolidációja váltotta fel. Ennek eredményeként megindult az osztrák és egyéb külföldi tőke beáramlása. 1867-ig Magyarországon mindössze 4 bank, 1 földhitelintézet, 58 takarékpénztár működött, s ezek együttes tőkeereje sem érte el a 100 millió forintot.

1 1867. és 72. között 5 nagy külföldi érdekeltségű, 117 hazai érdekeltségű bankot és 206 takarékpénztárt alapítottak.

2 1872-re a hitelintézetek tőkeereje az 1867-es évhez viszonyítva megnégyszereződött. Az Ausztriával nem konkurráló iparágakban megindult az alapítási láz. 1867—73 között 170 ipari részvénytársaság alakult. Ausztria a közös vámterületen keresztül közvetve irányítani tudta a magyar ipar fejlődésének irányát. Mind a külföldi, mind a belföldi tőke érdekei megkövetelték az ország vasúthálózatának kibővítését. Az állam óriási kedvezményekkel támogatta a vasútépítőket. 1867— 1873 között 4091 km új vasútvonal épült.

3 Az 1873-as válság átmenetileg visszavetette a fejlődést, de a 80-as évektől újra megindult a fellendülés. Az állam szubvenciókkal támogatta az ipar fejlődését. Ezt bizonyítja az 1881-es XLIV-es és az 1890. évi XIV-es iparfejlesztési törvény. A törvények értelmében kedvezményben részesülnek azok a gyárak, amelyek Magyarországon eddig még nem gyártott cikket készítenek, valamint a hazai ipart támogató pénzintézetek. Az említett gyárak, illetve pénzintézetek házadómentességben részesülnek, s 15 évre mentesülnek a kereseti adó, községi adók, kamarai illeték és az általános jövedelmi pótadó alól. Az állami kedvezményeket az iparosodni kívánó vidéki városok ingyenházhellyel, s a gyár építéséhez szükséges téglával, kővel toldották meg. A 80-as években megindult a külföldi tőke második nagyarányú behatolása a magyar hitelrendszerbe és a nagyiparba. Például: 1881-ben az Union—Generálé—

Länder bank az általa alapított Magyar Vasúti Bank alaptőkéjét felemelte és Magyar Országos Bank néven újjászervezte, az Union Generálé és a Banque de Paris et des Pays — Bas az osztrák „Union" Bankkal részesedést vállalt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankban, valamint a Magyar Jelzáloghitelbankban.

4 A külföldi tőke érdekeltségekkel rendelkezett a legfontosabb hazai iparvállalatokban is. Pl. Északmagyarországi 10 Studia . . . 145