Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt., Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű, Kőolaj finomító Rt. stb. A 80-as évek második felétől nálunk is megindult a termelés koncentrációja. Kialakultak az első ipari monopóliumok. Az ipar erősödését bizonyítja, hogy az 1886-os válság már jóval kisebb megrázkódtatást okozott, mint az 1873-as. 1863—1884-ig a gyáriparban alkalmazott erőgépek lóerő-teljesítménye 8571ről — 63 869-re, azaz 7,4-szeresére, 1898-ig pedig 262 070-re, azaz további 4,1szeresére növekedett.

5 Az ipar erőteljes fejlődésével párhuzamosan megindult a munkásság erősödése, osztállyá szerveződése. Az 1880-as, 90-es népszámlálások adatai szerint az ipar és bányászat összes nem önálló dolgozóinak létszáma Horvát-Szlavonország beszámítása nélkül 1880-tól —90-ig 408 000-ről 478 801-re, 1900-ra pedig 700 597-re szaporodott. A kialakult munkásosztály létrehozta első érdekvédelmi és politikai szervezeteit. A század végén az uralkodó osztályok összefogtak a fellendülő szocialista mozgalommal, a városi és falusi nincstelenekkel s a nemzetiségiekkel szemben. Vác a XIX. században Vác a XVIII—

XIX. században virágzó céhes iparral rendelkezett. 1761-ben Vácon 17 szabadalommal ellátott céh működött. Pest után a megye legiparosodottabb helyeként tartották számon.

6 Jelentős volt a város kereskedelme is. Heti- és országos vásárain nagy forgalmat bonyolított le. Megfordultak itt a környékbelieken kívül Hont, Nógrád és Komárom megye képviselői is. Az élénk kereskedelem és a fejlett kézműipar ellenére is a lakosság fő megélhetési forrása a szőlőművelés és a gyümölcstermelés. A város fejlődésében nagy törést okozott a szabadságharc bukása. 1849-ben orosz katonák vonultak be, s alaposan feldúlták a várost: „Az oroszdúlás koldusbotra juttatta a lakosságot.... A város maga több mint 300 000 Ft kárt szenvedett."

7 1880-ig a város alig fejlődött. A korrupt közigazgatás, valamint a feudális maradványokat konzerválni igyekvő püspöki befolyás miatt Vác nem tudta kihasználni az iparosításhoz előnyös földrajzi fekvését. 1876-ban árvíz pusztított a városban, utána járványok tizedelték a gondozatlan, elhanyagolt város lakosságát. Utcáinak nagy része még a 70-es évek végén is kövezetlen, csatornahálózat nincs, a szennyvíz az út menti árkokban folyik, szeméttelepként a Duna-part szolgál. A tárgyalt időszakban a népszaporulat is rendkívül alacsony. 1870-től 1880-ig a lakosság 12 884-ről 13 199-re nőtt.

8 Az 1880-as években megindult a város rendezése. Megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek a lemaradás behozását, a város modern fejlődését célozták. Igyekeztek rendbe hozni a város háztartását, új jövedelmi forrásokat kerestek, kövezetvámot, fogyasztási pótadót, karópénzt és helypénzt vetettek ki. A város és a püspökség közötti jogvita békés megoldása után a város jelentős területekhez jutott. Ezeken a területeken később új városrészek keletkeztek.

9 Még az 1880-as népszámlálási adatok is azt bizonyítják, hogy Vác lakosságának fő megélhetési forrása a híres váci bor. 1880-as adat szerint a városhoz tartozik 6000 hold szőlő, 4000 hold szántóföld és rét, 2600 hold erdő, 1600 hold legelő.

10 A város szántóföldje kevés és homokos, gabonatermelésre alig alkalmas. 146