Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

r „dió" nagyságú vetőmaghoz = 300 nszöl; 1 vékás föld = 400 nszöl; 1 lánc föld — csak kapásokhoz értve = 500 nszöl; A hold azért: „hold", mert reggeli holdkeltétől esti holdnyugtáig 1200 nszöl körüli területet lehetett kiszántani. 36 Napló, 76—79. 37 Vö. Wellmann L, A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Bp. 1967. 315—24. 38 Napló, 87—95. A teljes napló konvencióleveleinek száma 77. Pusztán ez a forrásanyag elegendő volna a cselédbéreknek egyetlen gazdaságon belüli tanulmányozásához. 39 Napló, 74—75. 40 A jellemző irat 1770-ből való (Pml. Pecsétgyűjtemény II. sz.), melyben a mezőváros elöljárósága kinyilatkoztatja, hogy az „Urbárium regulatiójával nem él", hanem a „Tekintetes Földes Uraság által kiadott contractushoz alkalmaztattyák" magukat. 41 Napló, 73. 42 Márton Lajos gazdasági naplójának talán még gazdagabb, egykorú testvére Tóth István V4 helyes jobbágy, majd telkes gazda parasztnaplója az 1822—82 évekről, — lehetőséget kínálva kölcsönhatások, gazdasági mozzanatok párhuzamos tanulmányozására. (Feldolgozva: Balogh S., Abonyi Parasztkrónikák. I. 1966. Abony.) 43 Napló, 1841/42 vetés és utasítás 154; gabonatermés 65; 1842 őszi vetés 65.; 1843 tavaszi vetés 68.; 1843 termésösszesítés 71—72. 44 Napló, 1843 őszi vetés 72.; 1844 tavaszi vetés 80.; Termésösszesítés 82—83. 45 Napló, 1844 őszi vetés 80.; 1845 termésösszesítés 81. 46 Napló, 1845/46 őszi és tavaszi vetés 83.; termésösszesítés 84. 47 Napló, 104.; 1947 termésösszesítés 118. 48 Napló, 1847 őszi vetés 119.; Sánta Pista elszámolása 120.; a továbbiakhoz vö. Abonyi, II. 344. 49 Napló, 1848 termésösszesítés 134. 50 Napló, 1848/49 őszi-tavaszi vetésterv töredéke. Vö. ehhez Abonyi, II. 344. 51 Napló, 124. 52 Napló, 59—60. A repcebetákarító járművet a nép „csámesz"-nek hívta. Valószínű urasági mintáról átvéve került a kisparaszti gazdaságokba. Ma már ismeretlen. Utolsó fellelt példány részletes rajza: Balogh, Parasztkrónikák. I. 305—306. 53 Napló, 106—107; kukáselszámolás 122.; sülyi dohányosok 123, 132. Az első helyi dohányosok már 1758-tól kezdve feltűnnek a taxális összeírásokban. Igen bő és gazdag e vonatkozású anyagunk maradt meg 1767-ből, Gyenessy György tiszttartónak Nztes Balogh Jánosné földesúr 10 paládicsi dohányosával kötött szerződésében (Pml. Mise. Pol. antiqu. fol. 1.). Későbbi adatok a tárgykörhöz: Balogh S., Adalékok az abonyi ref. egyh. történetéhez. 1969. — 36—39. 54 Napló, „törtelyi" feles és harmados szántók 161; juhászkonvenciók 94, 102.; juhdög 145.; sülyi árendás juhászok 37, 133. 55 Napló, 167. 56 Napló, 84—85, — de 64—65 is! 57 Vö. Napló, 117, 120, 131 oldalak adatait. 58 Vö. Napló, 100, 114. 59 Napló, 136—137. Külön megjegyzi 1848. ápr. 11-én, hogy „az Sebesen be ált hajtatás került 4 f 10 x"-ba. 60 Vö. Napló, állatrecept-gyűjteménye 163—178. Feldolgozott anyagként: Balogh S.— Györe P.—Készei Gy., Állattartás—Állategészségügy—Népi állatgyógyászat Abonyban. 1968. 43—60 oldalak. 61 Napló, 116, 139—140. 62 Napló, 143, 146—147, 141. 63 Vö. Napló, 164 és az író önéletírásában tett vallomása — Dr. Györe. 39. 64 Abonyi, II. 372. 65 Márton-iratok. 77 lelt. sz. Abonyi Falumúzeum. 66 Balogh, Parasztkrónikák. II. 111. 119, 124. 143