Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban

tanára; és természetesen az unoka — Márton Lajos, neves bronzkori régész, múzeumigazgató, akinek családi iratai között e tanulmány forrásnaplója is fennmaradt. Vö. Varga, Prot. Szeml. i. m. 484—85. o. 4 Varga, Családtörténet... főleg 33. old.; Prot. Szeml. i. m. 486. o. Utóbbi hivatkozási helyről különösen érdekes szín a család múltjához egy régi kortesnóta szövege: „Széles e világon Zsarolyánon, Mándon Hat ház egy udvaron, Két kémény egy házon Valamennyi Márton." 5 Vö. Varga, Prot. Szeml. i. m. 487. o. — és Napló 1. 6 Napló 1. 7 Vö. Napló 1. — és 38. Fontos itt a naplójegyzetnek az a kitétele, hogy Márton Lajos 1 hold alatt 1200 nszölet ért, mert ez a későbbiek során csak így értelmezhető. 8 Vö. Napló 1. — és Varga, Családtört. 36—37. Györky Pál titkos tanácsos, Krassó megyei főispán, később grófi rangot kap. 9 Varga, Családtört. 37. 10 Varga, Családtört. 37. — 1861-ben Nógrád és Pest megye is táblabírájává választja. 11 Napló 12. Az utóbb felmerült más véleményekkel szemben tehát az apa is megerősíti fia vallomását, hogy 1840. június 20-án jöttek véglegesen Abonyba. Vö. Abonyi, II. 538.; Varga, Prot. Szeml. 487.; Bencze, 3. o. 12 Napló, 2. 13 Abonyi, I. 71/a. 14 Napló, 107. 15 Napló, 2. 16 Napló, 3—4. 17 Napló, 166, 170. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a napló a korabeli nyelvezetnek megfelelő — latin kifejezései, szokványos rövidítései, a forgalomban levő pénznem, gazdasági szakkifejezései és még több, más vonatkozásban. És mert forrásismertető tanulmányunk elsősorban szakköröknek készült s ezek a kifejezések szakkörök előtt ismertek, de helyszűke miatt is — külön táblázatot ezekről nem készítettünk. Mire gondolunk itt? Pl. a szőlőföldnél az „inscribál"-kifejezés = bejegyez, javára ír; „zálog"-birtok = hitellel leterhelt birtok; „Öexj a" = őexcellenciája, „ömga" = őméltósága; vagy x = krajcár. A korabeli Habsburg-uralom a birodalom aprópénzét kereszttel jelölte. És megállapíthatóan nemcsak ezt a rövidítést vette át a magyar írás, hanem az aprópénz nevét is ebből formálta (németül : kereszt = = Kreutz — ebből a krajcár!); „vf", vagy „vcf" = váltó-cédula-forint — az 1811-es nagy infláció után megjelenő új pénznem (Vö. Galgóczy, 120—23. o.); gyakori a -nak, -nek rag szó végi két „k"-val való rövidítése, pl. „gulyásokk" = gulyásoknak stb. Mindezt, több más hiányossággal a teljes forrásanyag kimerítő feldolgozása küszöbölhetné ki. 18 Napló, 18. 19 Napló, 6, 9, 39 oldalak szőlőre vonatkozó adatai. 20 Napló, Vö. 7, 10, 11. 21 Napló, 4, 5, 11. 22 Napló 1. 23 Napló, 164—65. 24 Napló, 23—27, 36 oldalak. 25 Napló, 29, 13—16. 26 Napló, Gombán volt juhok Э5; felvásárlás 28, 31—33 old. részletei. 27 Napló, 31—33.; ürüvétel 1834. V. 29—32. old. 28 Napló, 48—49, valamint a 155 és következő oldalak. 29 Napló, 51. 30 Napló, 50. 31 Vö. Temesközy G., 1885—1910. Huszonöt év az abonyi ipartestület életéből. Abony, 1910. 1—2. 32 Napló, kerítésmunka 156; asztalosmunka 157; lakatosmunka 155, 158. 33 Napló, 163. 34 Napló, vetés 61.; gazdasági felszerelés 40.; konvenciólevelek 41, 43, 44, 74 oldalak. 35 Napló, 62. Szandi Sándor 73 éves igen jó emlékezetű ember (Abony, V. Endre u. 7.) így vall a napló adataihoz az ősi helyi földmértékekről: 1 zsákos krumpliföld — 142