Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

Kuczora) több éves párttagsággal is rendelkeztek. Vagyontalanok, vagy egészen jelentéktelen tulajdonnal rendelkeztek. Amikor az aszódi munkásszázad Feuerer és Csiki vezetésével a szolnoki híd védelmére április 25-én a frontra mentek, a járási direktórium összetételé­ben is változások történtek. 79 Egy kicsit meglepő, hogy mindössze Aszód és Túra képviselői alkották a já­rás vezető szervét. Megyei küldöttek összetétele 80 A megyei tanácstagok összetételénél hasonló megállapításokat tehetünk, mint a járás esetében tettünk. Annál is inkább, mivel a járási direktóriumnak 4 tagja egyben megyei küldött is. Bővült a községek képviselete, amennyibein Kaputa János Bagót, Szűcs András községi direktóriumi elnök Kartalt képvi­selte. Steiner József Lloyd-gyári munkást, aki igen sokat tett a proletanhatalom megvalósításáért, a megyei intézőbizottságba is jelölték. Sajnálatos módon má­jus hónapban olyan cselekedetet követett el, aminek következtében a népharag nemcsak megyei, de községi tisztségétől is megfosztotta. 81 Csiki Imre az országos szovjetben képviselte az aszódi járást. 82 Nem vélet­len ez a választás. Gsiki kimagasló harcosa volt a proletáreszmének. Már Aszódra kerülése előtti időkben, budapesti tevékenysége alatt bebizonyította, hogy élet­hivatásául választotta a dolgozó népért való harcot. Aszódon 1918-tól kezdve a forradalmi munkásmozgalom vezére, irányítója, aki következetes, harcos ma­gatartásával, mint szovjettag, az országos vezetők előtt is közmegbecsülésnek örvendett. A tanácsok tevékenysége A községi tanácsok működésére jellemző, hogy meglehetősen ritkán tartot­tak közgyűléseket és hoztak döntéseket. A vezetést általában a direktóriumok (intézőbizottságok) végezték, míg az adminisztrálást jórészt továbbra is a köz­ségi jegyző, segédjegyző vagy egyéb, hivatalában megmaradt tisztviselő bonyo­lította le. Néhány faluban ez annyira egyszerűsödött, hogy maga a jegyző a ta­nács (Hévízgyörk), sőt a direktórium (Túra) elnöke. 85 Bagón éppen a Tanács­köztársaság alatt választottak új jegyzőt, akinek feladata a direktórium intéz­kedései alapján az ügyvitel lebonyolítása. 80 Járási viszonylatban csupán a főszolgabíró és a szolgabíró elmozdításáról van tudomásunk. 87 Később (április 28^án) azonban Sárkány Ernőt megbízták a járás és Aszód község közellátásának vezetésével. 88 A többi községeikben továbbra is megmaradt a régi hivatali apparátus. A feladatok irányítását a direktóriumi ta­gak felosztották egymás között. Hévízgyörkön a jegyző a „közgyűlés elnöke", míg az intézőbizottsági tagok a következő feladatokat látják el: közgazdasági ügyek, bíráskodás, közélelmezés, gyámügy, termelési biztos. Ebben a községben a tanácstagok közül még két termelési biztost és egy pénztárost is választottak. 89 Ikladon a direktóriumi elnök a közigazgatási biztos, a többiek tisztsége: élel­mezési biztos, köztulajdoni 'biztos, pénzügyi biztos. 90 Túrán a jegyző a direktó­rium elnöke, az egyik tag a közigazgatási biztos, a másik a pénztáros, a harma­diknak nincsen megnevezve külön a feladata. 91 Vácegresen az elnököt „főmeg­bízottnak" nevezik. A tanácstagok beosztása: pénztárnok, gazdasági megbízott, élelmezési megbízott. 9 ' 2 Váckisúj falun az elnök mellett működik a pénztárnok és 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom