Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

november 19-én, reggel megjelent egy 30 főből és egy géppuskás egységből álló szakasz. A fellázadt katonákat lefegyverezték, majd a budapesti Hadik-laktanyába vitték őket.

12 Az aszódi munkásokból és leszerelt katonákból megalakított nemzetőrség szervezett és határozott fellépése hamarosan az egész környéken biztosította a rendet és a nyugalmat. A későbbiek folyamán a községi nemzetőrséget járási szervezetté alakították át, amelynek fenntartását a járás községeinek pénzügyi hozzájárulásával biztosították. A nemzetőrség ezután az Aszód és Vidéke Nemzeti Tanácsának irányítása alatt állt. Mellette természetesen tovább folytatta működését a csendőrség is. A Galga völgyében a tényleges erő azonban a felfegyverzett Lloyd-gyári munkásság és a soraiból alakult nemzetőrség. Nem alaptalan 'megállapítás tehát, amit az Aszód és Vidéke Nemzeti Tanácsának 1918. november 7-én, Csorba Márton elnök, Raák és Bekker János tanácstagok által aláírt felihívásban olvashatunk : „ ... Községünkben s ennek közvetlen környékén ezidőszerint mindenki nyugodtan alhatik: álmai fölött megvívhatatlanul vigyáz az aszódi szervezett munkásság és Aszód község polgársága által megalakított, a nemzeti tanács erejét kifejező polgárőrség."

13 A november első napjaiban megalakult községi polgár- és nemzetőrségek így feleslegessé váltak, tevékenységüket az év végére mindenhol beszüntették.

14 A falvak irányítása minden községben továbbra is az egykori közigazgatási apparátus kezében maradt. Az országos, továbbá a november 1-én Aszódon is megalakult nemzeti tanács példája nyomán azonban hamarosan számos helyen létrejött a helyi nemzeti tanács. Ezekbe a régi rend hívei igyekeztek bejutni, és vezető szerepet betölteni, hogy ezáltal a községek irányítását továbbra is a kezükben tarthassak. így például Kartalon, Versegen a tanács elnöke maga a plébános. Más a helyzet Aszódon, a környék munkásközpontjában, ahol a nemzeti tanács élén Lloyd-gyári munkások álltak. Hévízgyörkön, Galgahévizen, Túrán a tanácsokba jelentős számú nincstelen földmunkás és napszámos is bejutott. A környék nemzeti tanácsainak tevékenységéről nem sokat tudunk. A korabeli dokumentumokból az derül ki, hogy a falvak jobbmódú gazdáiból álló, és a község vezetését eddig irányító képviselő-testületek mellett amolyan „néphatalmi" szervekként működtek. Ha fontosabb, az egész községet érintő ügyeket tárgyaltak a virilisták, arra (kényszerültek, hogy tanácskozásaikra meghívják a nemzeti tanács képviselőit is. Ez történt Ikladon, ahol december 17-től Galgahévizen, ahol december 23-tól kezdve rendszeresen részt vettek a képviselő-testületi közgyűléseken.

15 1918 őszén a járási főszolgabíróság, valamint a községi elöljáróságok tevékenysége a háború előtti évekhez képest jelentős változásokon ment keresztül. Az őszirózsás forradalom idején a polgárságot a hatalomra a munkás- és paraszttömegek juttatták, ezért számos intézkedésben próbálták kifejezni népszeretetüket, a néphez fűződő barátságukat. Természetesen ezek az intézkedések nem akarták alapvetően megváltoztatni a társadalom szerkezetét, berendezkedését, éppen ezért nem is változtatták meg alapvetően a dolgozó osztályok nyomorúságos helyzetét. A „nép érdekében" tett intézkedéseknek elsősorban demagóg céljuk volt, amivel a további támogatást kívánták uralmuk fenntartására biztosítani, de egyben kifejezték a félelmet is, amit az öntudatra ébredt nép iránt éreztek. így elsősorban a közellátás és a közbiztonság megjavítására tettek országos intézkedéseket. Jellemző erre az időszakra, hogy a feladatok megoldását már nem merték kizárólag a jegyzőre bízni, hanem minden alikalommal bizottságot választottak, ezzel is kifejezve a népnek a hatalomban, a közigazgatásban való 231