Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

O. Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai

pi-pi, kvo-^kvo-t mondogatnak, hogy jól keljenek a kiscsirkék. Lóréven a nagymamák badnyidán reggelén fiúunokáiknak ökröket, leányunokáiknak pedig kacsákat sütnek, szintén tésztából. A karácsonyi vacsora szertartásához tartozik az ostya, illetve szerb házaknál a kovásztalan kenyér (poskura) elfogyasztása. Ez utóbbiakra vagy a kalácsra is díszesen faragott ütőfával Krisztus-monogramot pecsételnek. A görögkeletiek szokásos karácsonyi süteményei közé tartozik a „csésznica" is. Első nap készítik ebédre leveles rétestésztából, úgy, hogy több lapot tesznek egymásra jó magasan, s a lapok közé cukrot szórnak darált dióval, mézzel meglocsolják, és a hagyományos rézedényben sütik meg. Sütés közben mézzel és olvasztott zsírral öntözik. A teteje megkeményedik, s ezért általában felül előre kockákra hasítják, hogy sütés után vágható legyen. Ahol azonban nem vágják, hanem tépik az asztalnál, mint pl. Budakalászon, ott ez nem szükséges. Régi vagy 2. kép. Karácsonyi kalács (kiceni kolac, bogatica), Szentendre 172