Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

13. kép. Szekérvasalások és alkatrészek: 1. szekérbe való derékszög (68.8.45.), 2. szekértengelyen levő ütközőkarika (68.8.11.), 3. szekértengelyvég szöge (68.8.13.), 4. kaszaörv (68.8.12.), 5. oldalvasalás (68.8.46.), 6. keréktalpvasalás (68.8.47.), 7—8. szekérvasalás (dörgölővas, 68.8.49., 68.8.48.), 9—12. szekérhez való csatlópántok (68.8.14., 68.8.9., 68.8.8., 68.8.10.) Az általunk ismertetendő szekér méretére utal 1686-ból Ozmán pasa rendelése: „ . . . öt öreg szekeret álgyú alá, úgy bogy 24 ökrével legyen. 30 szekeret lövőszerszám alá, az kinek kas légyen 6—6 ökrével".

50 A fenti idézetek alapján érthetőbbé válik előttünk a maiaktól eltérő, jóval nagyobb, erősebb szekér formája és használata. A tárgyak közt a szekerek rekonstruálásához 21 db kerékagykarika (14/1— 21. kép), 4 db csatlópánt (13/9—12. kép), 1 kerékvasalás (talpvasalás, 13/6., 18/4. kép), 1 oldalfavasalás (13/5., 18/5. kép), 1 kerékütköző karika (13/2. kép), 2 db dörgölővas (13/7—8. kép) áll rendelkezésünkre. Korántsem elégségesek ezek a szekér vagy szekerek teljes rekonstrukciójához, csupán arra teszünk kísérletet, hogy a történeti adatok segítségével főbb vonalaiban vázoljuk a lehetséges formákat. Ebben a munkában a néprajzi megfigyelések is nagy segítségünkre vannak. Méret és fogatolási módok szerint a Duna—Tisza-közén a recens anyaghoz hasonló közönséges ökrösszekeret, nagyobb méretű „öregszekeret" és a lovak vontatta, jóval mozgékonyabb járművet, a kocsit ismerjük.

51 A leletanyagban levő kerékagy karikáink többsége (17 db) az „öregszeke154