Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet

egy használaton kívüli, feltöltődött kútba való rejtés is, mivel a helyszíntől jobbra, 10—15 méterre 2 másik kút nyomait is megtaláltuk, amelyeknek kb. 6 méteres fenekén XVII. sz.-ira becsült apró cseréptöredékek voltak. Az elrejtés helyszínének teljes átvizsgálására (a bolygatatlan talajig) az építkezés üteme miatt nem kerülhetett sor (le. és 2c. kép). A leletanyag kora és származása A vasak korának meghatározását csak közvetve tudjuk elvégezni. Előkerült ugyan a vasakkal egyidőben a leletek körüli földből, ismeretlen mélységből egy mázatlan, csúcsos végű, törött kályhaszemdarab, és egy ugyancsak mázatlan vászonfazék peremrészlete, amelyek a XVI. századtól datálhatok.

9 Tájékozódásul szolgálhat a már említett Árpád-kori füles korsó, valamint 2 évvel később, a munkagödör nyugati szélén, a tv-toronyhoz tartozó melléképület alapozásakor, 3 méter mélységiből kiemelt három, gondosan egymás fölé helyezett (épnek mondható, kísérőtárgy nélküli) ugyancsak fehér, vékony falú, jellegzetes Árpádkori bögre.

10 Mindezek azonban nem elegendőek a vasak korának biztos meghatározásához. Közelebb visz a téma eldöntéséhez a leletanyagban szereplő 5 ekevas formája. Eddigi ismereteink és Balassa I. megállapításai alapján eldöntött, hogy az ágyeke használata (amelyhez ekevasaink is tartoztak) nem lehet korábbi a XIII. századnál.

11 A XVI. századtól egyre nagyobb számban előforduló aszimmetrikus ekevasak szintén korhatározóak esetünkben.

12 Az ekevasaknak a köldökhöz történő erősítését (címervassal) Balassa I. a XVI. század végére teszi.

13 Az ekevasak fejlődésének következő fázisát a XVII. sz. közepére datálja, amikor az aszimmetrikus ekevason levő lyukba (már nem forrasztva) olyan címervasat dugtak, ami a gerendelyhez volt erősíthető.

14 Tekintve, hogy ekevasaink egy kivétellel beforrasztott címercsökevénnyel vannak ellátva — a bizonytalan kerámiadatálás mellett —, vasleletünket mindenképpen a XVI. századra tehetjük, azaz elrejtését a törökdúlással köthetjük egybe. Oppel J. a város török időszaka jó ismerőjének adataiból tudjuk, hogy a mohácsi vesztes csata után a Budára ért Szulejmán, Ibrahim nagyvezért Cegléd-^Kecskemét—Szeged felé 3. kép. A restaurált vaslelet egy része a „Ceglédi Évszázadok" с kiállításon (XVI. sz.) 139