Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

A váci Madonna. déíyi vajda. Meghalt Í566. október 4.-ín és Tályán a pálosok te mplomába temették el. Hogy a két utóbbi közül melyik készíttette a domborművet, nehéz eldönteni. Talán inkább megközelítjük a valóságot, ha II. Andrásnak tulajdonítjuk, kí ugyanakkor részt vett a mohácsi ütközetben is. Feltalálás tekintetében e dombormű nem eredeti munka , azonban azt a müvet, mcíy előképül szolgált, határozottan megjdőlni nem lehet. Dimborművünk igen nagyszámú család tagja, legközelebb áh a Madonna ama dombor, müveihez, melyeket a XV. században a firenzei dekoratív szobrászok, kivált Verochío márványba faragtak és azokhoz, melyeket a Robbía-család tagjai XVI. század elején zománcos égetett agyagból nagy számmal készítettek. Pulszky Ferenc pedig ezt mondja: Composítíója, különösen a gyermek Üdvözítő, szoros rokonságban van annak a mesternek a művészetével, a kit Dr. W. Bode Geschichte der deutschen Plastik c. müvében Meister der Marmor-Madonna név alatt ismertet és ha az évszám nem keltezné készítését, csakugyan a XV. század végébe, a firenzei márványfaragóknak abba a csoportjába kellene sorozni, a kik Antonio Roseítw és cMíno művészetére emlékeztetnek : e mesterek valamelyikének későbbi tanítvanyaí közül lehetett, a kinek nevét és egyéb munkáit azonban nem ismerjük (Magyarország Archeológiája II. 248.) A váci Madonna dombirműve a belévésett évszámmal — Í526 — valóságos határköve városunk archeológiájának, de határköve sajnos másfélévszizadíg egész hazánk művelődéstörténetének is, mert a törők másfélszázados uralma — 80 —