Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN. Hazánk mai területének történelmi kora akkor v.eszi kezdetét, a mikor a rómaiak (Augustus császár uralkodása idején 9 évvel Kr. sz. e. elfoglalják és mint provincia Pannóniát bekebelezik világbirodalmukba. Az irodalomban először a görög Strabo (megh. K. u. 24-ben) foglalkozik hazánk földrajzával. Az ö leírásából tudjuk, hogy az Isztrosz (Duna) balpartján laktak a dákok és géták és pedig a Duna-Tisza közén ez utóbbiak, a mi vidékünkünkön föl egész Esztergomig a dákok, a kik a római hódítás elöl Erdély bércei közt kerestek új hazát. E harcias nép ellen erősítették meg a Dunát az eravíszkuszok, a hatalmas kelta néptörzsnek ez a békés hajlamú nemzetisége. Noha már Pannónia hódítója, Augustus császár a Dunát jelölte kí a római terjeszkedés határául (magnus limes imperii,) az egész partvonal megszállása csak később következett be. Kuzsínszky Bálint Domitíanus (8 í —96 Kr. sz. u.) Hampel József Trajanus (98 —ÍÍ7 Kr. sz .u.) uralkodásának idejére teszi. (Magyarország emlékszerü maradványai a római korból, Beöthy Zsolt A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig I, 5 í 3—542.) - 51' A limes. n