Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (Vác, 1912)

I. Általános rész - VÁC ÉS VIDÉKÉNEK ARCHAEOLOGIÁJA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN

A burgusok. A határvédelem. A barbárok sűrű betörései miatt szükséges is volt a birodalom természetes határát tevő Duna megerősítése. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítottak ennek, igazolja az az érem, mely röviden, de velősen fejezi ki három szóban ezt a körülményt : Salus reipublícae Danubius (A Duna az állam üdvőssége, bíztositéka.) A felső dunai hadmüveletek középpontjában Carnuntum állott. A mi vidékünkön Aquincum és Brigetio voltak a katonai igazgatás fő táborhelyei. Az eraviszkusz városból rómaivá vedlett Aquincum vagy Acincum még az I. század végén lett a második segédlégíó (legio secunda adíutríx) táborhelye, az ószőnyi Brigetio vagy Bregetíum pedig az első segédíé.ió székhelye volt. E két légió álllomás között — de végig a Duna egész vonalán — a széles folyam mindkét partján kisebb-nagyobb táborok (castrumok, castellumok, propugnaculumok és burgusok) épültek a katonaság számára, hogy az állomásukat összekötő, kitűnően megépített kőutakon gyorsan a veszedelem színhelyén teremjenek. Az állomáshelyek lovassággal, úgy nevezett dalmát lovasokkal voltak állandóan megrakva és azonkívül hajók ís cirkáltak a Dunán (Tacitus, Annales LXII.) A rómaiaknak ezt az összekötő hadi műveletét a contra castrumok rendszere egészítette ki. A birodalmi határ e védelmi vonala tehát a a balpart előretolt érődéiből állott a hajóhaddal együtt, továbbá a jobbpartí erődökből és végre a dunamentí főút katonai állomásaiból. Ennek a Limes Pannonícusnak a fentartása a legtöbb császárnak kiváló gondja volt. Diocletíanus császár 293 november 5.-én kelt