Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)
II. rész. A megye leírása járásonként - III. fejezet. A pilisi járás
bizonyos okok miatt elnézte.” Ebből azt gondolom, hogy miután Budával együtt Visegrád is a Ferdinánd hatalmába került, a koronázási jelvények nem voltak ott. Mert ha nem így lett volna, a történész aligha kifogásolja, hogy Perényi a koronát nem vitte vissza a visegrádi őrhelyére. S minthogy ezek így voltak, hitelt adok Orteliusnak, aki azt említi, hogy amidőn Szolimán 1529-ben Bécs ostromára indult, útközben elfoglalta Visegrádot. (Krónikája I. rész 57. b. oldalán. Ezzel szemben téved, amikor azt állítja, hogy ennek a hadjáratnak az alkalmából Komáromot is elfoglalta, mert az nem történt meg.) Viszont azt olvassuk, hogy a következő, 1530. évben Roggendorf visszafoglalta, s ezzel nagyon késleltette Buda ostromát, pedig az volt a feladata. Istvánffy írja: „Miután Esztergomot könnyen visszafoglalta, Visegrádot ostromolta és a csendes őszi napokat, amelyek pedig hirtelen fordulattal többnyire viharossá szoktak válni, ennek és Vácnak az ostromával fecsérelte el, nehogy a hátába kerülhessen az ellenség, s végül november 1-én jutott el Buda alá.” Arról viszont nem ír szerzőnk, hogy mi történt Visegráddal, amikor Roggendorf szégyenteljesen eltávozott Buda ostromától. Azt hiszem, a németek valami őrséggel erősítették meg, nehogy ha védtelenül hagyják, új, vesződséges ostrommal kelljen azt visszahódítani. Akárhogy is volt, a Ferdinándpártiak nem sokáig tudták tartani a várat olyan közel a győztes Budához. Ügy gondolom, hogy egyenesen visszahullott a János hatalmába, legalábbis akkor, amikor Gritti 1532-ben nagy előkészülettel, de teljesen sikertelenül ostromolta Esztergomot. 22. § Istvánffy előadása a vár ostromáról Tehát már ekkor rossz napok jártak Visegrádra. A Zápolyaiak által megszállt helyet ugyanis a németek ismételten megostromolták és 8 év múlva meg is hódolt. Miután t.i. János meghalt, s Ferdinánd a Salm által vezetett megtisztelő követség által nem tudta Izabellát rábírni, hogy neki az országot átadja. 1540-ben elhatározta, hogy azt háborúval kényszeríti ki. Válogatott sereggel hadi vállalkozásba kezd tehát, s Fels Lénárdra bízza, hogy Buda ostromával megijessze a királynőt, s rákényszerítse az ország átadására. ,,Ő tehát Esztergomból elindítva a seregét, Visegrád alá érkezik. Ebben a magas hegyen fekvő várban szokták őrizni a királyi koronát. A vár alatti síkságon, amelyet az ott folyó Duna mos, volt az a palota, amelyet Anjou Károly magyar király építtetett pazar költséggel, s amely bájos fekvése és épületeinek szépsége és tágassága révén az egész világon ismert volt. Ebben fogadta a király egykor Kázmér lengyel, János cseh királyt és Nemagua István Bosznia és Szerbia királyát egyszerre ven113
